A cím egy kicsit megtévesztő, ugyanis a 740 év nem a település fennállását, hanem az első írott dokumentum megjelenését jelenti. E célból tartottak Akasztón szombaton egy ünnepi megemlékezést a Faluházban.

A rendezvény előtt még sor került a Főtéren lévő Turul szobornál a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából, az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójának megemlékezése. Molnár Melánia szavalata után Akasztó polgármestere, Suhajda Antal beszélt Trianonról, elsősorban azokról a vonatkozó részekről, melyek Akasztó települését érintették. Ilyen meghatározó pont volt az ONCSA–házak (Országos Nép- és Családvédelmi Alap, állami szociális szervezet) építése, ami következménye volt a Trianonnak, hiszen az ország újraerősödött, készült a határon túli részek visszafoglalására, országgyarapító Vitéz nagybányai Horthy Miklós pedig 1940-1944 között 12 ezer ONCSA-házat építtetett a rászorulóknak.
A Klebelsberg kultuszminiszter által épített ötezer iskola egyike volt az 1930-ban épült akasztói iskola is, amelyet a minisztérium támogatott 56 ezer pengővel, valamint a berendezéseket a katolikus egyház, azaz a kalocsai érsek őexcellenciájától kapott nyolcezer pengő, illetve a kultuszminisztériumtól hétezer pengős támogatás biztosította.
A község Trianonnak köszönheti még a Magyarkanizsáról idekerült Bakai testvéreket, az igazgató Bakai Gyulát, illetve Máriát és Teréziát, akik együttesen 100 évig tanítottak Akasztón, hazaszeretetre és a nemzet szeretetére tanítva az itt élőket.

A trianoni megemlékezés után a Faluházban folytatódott a program, a 740 éves Akasztó ünnepi megünneplésével.
Bevezető beszédében a polgármester úr elmondta, hogy a községről háromezer éves emlékek vannak, a település már akkor lakott terület volt, amit a történészek és a régészek a folyamatos leletfeltárásokkal igazolnak.
Az írott dokumentum keletkezésétől bizonyítékok vannak a településről, kik voltak a földesurai, arról, hogy mikor mi történt, hogy volt királyi birtok, volt török hódoltság.
A harmadik fontos mérföldkő az 1719-es újratelepítés a szlovákokkal, amikor Akasztó élete újrakezdődött. Ami bizonyított, az az, hogy 1715-ben 83 adófizető polgár és azok családjai éltek itt. Ez közel 350-400 családot jelentett, és erre jött a rátelepülő szlovákság. A köztudottan evangélikus szlovákok 1744-ben katolikus templomot építettek, majd a század végére teljesen elmagyarosodtak. A szlovákokról még két lehetséges felvetés van. Az egyik, hogy a törökök 150 éves uralma előtt az itt élő lakosság jelentős része elmenekült a Felvidékre, s csak azután tért egy részük vissza, hogy a törökök kivonultak a Kárpát-medencéből.

Az ünnepi megemlékezés egy méltó előkészítése volt a leendő 750 éves évforduló megünneplésének. A polgármester úr azt is megemlítette, hogy minden évben szeretnék tájékoztatni az itt élő lakosságot Akasztó kulturális eseményeiről, az Akasztóról elszármazottak települést öregbítő hírnevéről, tetteiről, hiszen az elmúlt évben két kiemelkedő dolog által került a település neve a médiába. Kiss Benedek költő Kossuth-díjat kapott, az Akasztói Szikiponty pedig nemzeti oltalom alá került. Végül hozzátette azt is, hogy a jövőben szeretnék megtartani az elszármazottak találkozóját, hiszen nagyon fontos, hogy az itt élők találkozzanak az elkerültekkel, véleményt cseréljenek, és a múltjukat megismervén, egymással megismertetvén együtt tudjanak beszélni a jövőről is.

A következőkben Dr. Réthey-Prikkel Miklós előadását hallhatták az érdeklődők, majd az akasztói Vízkereszt Citerazenekar szórakoztatta a közönséget. A kiállított régi fotókon keresztül pedig a régmúltba is visszatekinthettek.

T.L.