A nyár nagy félelme a jégverés: autók, háztetők és mindenekelőtt a mezőgazdasági termőterületek károsodhatnak néhány perc leforgása alatt végzetesen. Mitől ment meg minket és milyen módon a jégelhárító rendszer?

A példa legyen mondjuk Soltvadkert. A hegyközség területén négy szőlősgazdához került kihelyezésre jégeső elhárító rendszer. Ezen gazdák saját területei is többnyire a gépenkénti kb. 5 km-es védekezési zónán belül helyezkednek el. Az indításához meteorológusoktól sms-ben értesítést kapnak és 3-4 órával a zivatar felhő megérkezése előtt a jégelhárító rendszerek már működnek. (Kikapcsolásukról is sms utasítás érkezik.)- mesélte Galambos Ádám az egyik készülék üzemeltetője. 

Hogy működik a rendszer?
A zivatarfelhők kialakulásuk, fejlődésük idején felszippantják a talaj közeli meleg-párás levegőt, ebből nyerik energiájukat és a víztartalmuk döntő részét. Miközben végig „porszívózzák” az alattuk lévő területeket, az általunk előállított ezüst-jodid részecskék is a felhőbe jutnak. Az ezüst-jodid szemcsék a magasban magukhoz vonzzák a túlságosan lehűlt vizet, ezáltal az apró jégszemcsék számát megsokszorozzák és nem tudnak kialakulni nagyobb jégdarabok. Ezek a puha szerkezetű jégszemcsék azután a földfelszín felé haladva megolvadnak és eső formájában hullnak alá.

A jégelhárító rendszernek vannak meteorológiai korlátai: a kora reggeli-kora délelőtti órákban a hőmérsékleti viszonyok miatt nem használhatóak kellő eredményességgel, de tapasztalataink azt bizonyítják, hogy inkább a délutáni vagy az esti órákban gyakoribbak a jégesők. Ezen rendszer Franciaországban már 30-40 éve működik, de tudomásul kell venni, hogy a hatékonysága kb. 60-70 %.  Ebből következik, hogy kisebb kárt okozó jégeső sajnos a jövőben sem zárható ki. Ha a jégszemcsék olyan terület fölött alakulnak ki, ahol nincs védelmi rendszer, és a szél Vadkert fölé hozza a felhőket, akkor a helyi védekezés hatástalan. Ezért hasznos, hogy a megye csaknem minden települése bekapcsolódott a rendszerbe, így az együttes fellépés csökkenti a véletlenek és malőrök esélyét.

Káposzta Lajos