Hamarosan önkormányzati választások

Egy igazi önkormányzatnak az az érdeke, hogy minél több tudatos ember éljen a településen. A mondat szép, de vajon mennyire igaz ez?

Ki a jobb helyi polgár?

-Hirdetés-

Akinek a nagyapja is itt lakott, aki befektetővé vált itt, vagy aki csak ide jár dolgozni, de hivatalosan nem itt lakik? De másképp is feltehető a kérdés: kit hogyan vonhatunk be egy-egy helyi akcióba? Ki lesz az, aki szervezi a rendezvényeket, aki adománnyal támogatja és aki elmegy — akár „csak” szemetet gyűjteni a Szedd magad!-ra?

Mibe fektessünk időt és pénzt?

Épületekbe, utakba vagy civil közösségekbe? És vajon melyik a nagyobb befektetés? Ha egy közösségnek pénzt adunk, vagy „csupán” jó szót, elismerést?

Hogyan tartsunk kapcsolatot a lakossággal?

  1. Hivatalos út: fogadó óra, közmeghallgatás, beadott panaszok kezelése, megválaszolása, elintézése, panaszláda
  2. A média: Bócsai Hírek, bocsa.hu, a községi facebook oldal, az egyes képviselők közösségi oldalai, plakátok és szórólapok, stb.
  3. Részvétel a rendezvényeken és találkozás a választókkal: falusi és egyesületi rendezvények, gyűlések, vacsorák. (Káposzta Lajos megjegyzése: nem csak a „barátokkal” beszélgetni, hanem mindenkivel, aki ezt igényli)

Mennyire van jelen a profizmus az önkormányzati munkában?

Magyarországon kevésbé. Természetesen a nyugat-európai országok is panaszkodnak: részrehajlás, hatalomvágy, kicsinyesség… Azonban ezek a szavak minden országban mást és mást jelentenek. Ki hinné például, hogy a távol-keleti országok kormányzati és gazdasági szakemberei évtizedekig járták és tanulmányozták Európát, aztán pedig… Aztán pedig – kiismerve minket – meghódították a gazdaságunkat. Most már minden kínai, koreai, tajwani, japán…

Az európai fiatalok pedig bevették mindazt, amit a fogyasztói társadalom rövid távú megoldásként kínált: a számítógépes játékokat, a közösségi oldalak „információit” és a nagy kényelmet.

Modern önkormányzatiság?

Visszatérve az önkormányzati kérdésre: ha hosszú távra tekintenénk, akkor felismernénk, hogy mint minden területen, itt is versenyhelyzet van: a Kárpát-medence lemaradásai — nem lekicsinyelve eredményeinket — a modern önkormányzati rendszer hiányosságaiból is fakadnak.

Kerekasztal

Képletesen, virtuálisan vagy éppen néha ténylegesen is — kinek hogy tetszik? A kulcsmondat: a közösség igenis gondot visel a közös térre és saját magára, ha rábízzák. Amikor az egyén fontosnak érzi magát a közösségében, akkor tenni fog érte — esetleg egy kis rávezetéssel.

A nagy becsapás

Az utóbbi években megvezették a magyar népet ezekkel az uniós és állami pályázatokkal. Felépültek parkok, játszóterek, sportlétesítmények, iskolák, idegenforgalmi attrakciók. Ezek egy része piacorientáltan elműködik, egy másik része azonban gondoskodás híján tönkre fog menni, elgazosodik, elkopik, stb. De erre a fenntartásra már nem lesz uniós pénz: ez a mi erőnkből marad meg.

Ha irányít minket és figyel ránk egy szakértő önkormányzat…

Elhangzott a V4-ek budapesti településkutató konferenciáján 2019 tavaszán.

Káposzta Lajos