A Ligetben került megrendezésre 2019. február 10-én délután a Császártöltési Németek Kitelepítési Emlékművének koszorúzási ünnepsége.

A magyar minisztertanács 1945. december 22-én rendeletet alkotott arról, hogy a 300-400 ezer fős magyarországi németségnek el kell hagynia Magyarországot, vagyonuk pedig a magyar államra száll. 1946. január 19-én indult el az első szerelvény Budaörsről Németországba, ennek emlékére nyilvánította az Országgyűlés 2012. december 10-én ezt a napot a Magyarországi Németek Elhurcolásának Emléknapjává.

Emlékezünk így azokra a németekre, azokra a magyarokra, akik ezen a földön éltek, dolgoztak, szerettek, haltak, elűzettek, de szívükben mindig magyarok maradtak.

Császártöltési Németek Kitelepítési Emlékművének koszorúzása

Császártöltésen a Magyarországi Németek Elhurcolásának Emléknapján beszédet mondott és koszorút helyezett el tiszteletük jelképeként:

  • Takácsné Stalter Judit Császártöltés polgármestere
  • Andocsné Lei Mónika iskolaigazgató
  • Schuszter Istvánné a Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke
  • Schuszterné Bárth Éva pedagógus
  • Angeli családok nevében Angeli János és Angeli Sándor

A családoknak is lehetőségük adatott virágot, koszorút elhelyezni az Emlékműnél. Az ünnepségen közreműködött Fuchs Kórus, és dalaival meghitté tette a megemlékezést.

A program a Könyvtárban folytatódott a Császártöltés története Képeskönyv bemutatásával. A sorozat negyedik részét a szerzők mutatták be. Szerkesztette Knipl István. A fotókat sajtó alá rendezte: Takácsné Stalter Judit és Hidasné Márin Magdolna, a könyv első lapjain az ő gondolataikkal repülhetünk vissza a múltba:
„A megörökített idő… Egy izgalmas gyűjtőmunka összegzése a Császártöltés 4. kötete, ahova az általunk gyűjtött képekből több mint félezer felvételt válogattunk. Közös munkánk még 2012-ben kezdődött a fotók gyűjtésével és digitalizálásával. Az anyag feldolgozása sok időt vett igénybe, de színesítette munkákat a találkozás a képek tulajdonosaival, akik a felvételekhez kapcsolódó történetekkel tették élővé a megörökített pillanatot.
Gyűjtőmunkánk során előkerültek a szekrény mélyéről, a papírdobozokból a megsárgult fényképek és velük együtt az emlékek. A mesélők által ismertük meg egyre jobban a régmúlt világot. Megelevenedtek az elmúlt életek, feltárulkoztak a parancsolt szerelmek, a szegénységben is megtalált örömök, a viszontagságos időkben is megmaradt mosolyok…
A képek megmutatták az élet másik oldalát is, akármilyen nehéz is volt elődeink élete, mégis öröm sugárzik az arcukról. Módot találtak a szűkös életére is, hogy együtt lehessenek. Jutott idő mulatságra, színjátszó társulatra, közös zenélésre. A nehézségek ellenére is boldogok voltak. A képeket nézve már tudjuk, minden kornak megvan a maga szépsége és gyötrődése, de a legfontosabb, az összetartás, hogy a közösség élhető legyen. Számunkra ez a képek legfőbb üzenete.”

Takácsné Stalter Judit nyitotta meg a könyvbemutatót

Az időutazás a könyvbemutatón keresztül még közelebb hozta a fiatal generációt a sokat megélt idősebb császártöltésiekkel.

A.S.E.