A szó sok mindenre képes. És azt is tudjuk, hogy ami elhagyja az ember száját, az nem mindig jó. Néha sértő, néha meg nem tudjunk, mit kezdjünk vele. Legalábbis mi azt gondoljuk… Aztán ott a (köz)média, vagy a piactér: bizony nap mint nap ki vagyunk téve az álhíreknek.

Visszaköszönnek a 70-es 80-as évek?
Történt pedig, hogy még anno a kommunista, hazug világban így jött át a hír a „Jereváni rádióban”, azaz a hivatalos médiában: „Moszkvában Volvokat osztogattak”. A hír igaz, de nem Volvokat, hanem Volgákat és nem osztogattak, hanem fosztogattak! Na igen, ezek voltak a bizonyos ötéves viccek: 5 évet lehetett kapni értük!

Ma már nagyon komoly sajtótörvény van, ezenkívül (ál)érzékenység, szemérmesség és félelem. Nem fogalmazunk konkrétan, nehogy megsértődjenek az emberek, vagy bepereljenek minket. Elmosódnak a határok egy-egy közlésben, és a végén egy nagy masszát kapunk. Ahogy Orwell az 1984-ben írja, létrejön egy „újbeszéd”, mellyel átírjuk a világot. Attól a káosz még káosz marad, sőt…

Mitől válik mindez ördögivé?
Görögül az ördög neve diabolosz, ami annyit jelent: „összedobáló”. Azzal is rosszat tesz, hogy rendetlenséget teremt. De hová kell ez nekünk? Az életben biztos, hogy sehova. Ahogy egy autós iskolai oktató mondta, „ha egyszer jobbra kezdtél kanyarodni, akkor kanyarodj is el, ne tekerd balra a volánt, mert mindenki megbolondul körülötted! Ha meg balra, akkor menj balra, és inkább fordulj meg később. De ott, a kereszteződésben ne forgolódj!”

Meddig lehet mismásolni?
Ha valaki rákos, akkor az orvos nem mondja azt, hogy „de szép ez a rákos burjánzás magában, hagyjuk terjeszkedni!” Még nem mondja! Még a beteg megmentése az első! Igen, az életre esküszünk és nem a halálra, nem pedig fordítva! És még nem rákocska, hanem rák a neve…

Amikor üzlet Jézus, és amikor nem
Egyébként most volt az egyetemes imahét az egyházakban, ország- és világszerte. Nagy médiavisszhangja nem volt, mert ez nem üzlet: nem veszünk egymásnak ajándékot imahétre, nem hoz a feltámadott nyúl húsvéti tojást, és a legtöbb család nem is megy el templomba meghallgatni a másik egyház papját. (Lehet, a papok is tettek ezért az elmúlt évtizedekben). Mindenesetre álljon itt a fentebb leírt prédikáció alapigéje, melyet László Lajos tázlár-bócsai evangélikus lelkész mondott el a héten.

„Ellenben ha igent mondtok, az legyen igen, ha pedig nemet, az legyen nem! Minden további szó a gonosztól van.” (Mt. 5, 37.)

Hát, ez van.

Káposzta Lajos
(én voltam az istentiszteleten a kántor)