A világ országaiban, bár a különböző kultúrákban eltérő módon, és olykor eltérő dátumokkal, de mindenhol ünneplik az újévet. Lássunk hát néhány szokást, mely kissé eltér a miáltalunk megszokottól.

-Hirdetés-

Spanyolország
A spanyolok éjfélkor minden óraütésnél egy-egy szem szőlőt fogyasztanak el , az esztendő hónapjait szimbolizálva, hogy az újév mind a tizenkét hónapja gazdag és szerencsés legyen a számukra. Ha valaki elfelejti a szőlőszemeket szegénység és szerencsétlenség vár rá. Ez a szokás 1909-ből származik, akkor találta ki egy borász a gazdagabb termés reményében. Spanyolország egyes tartományaiban aranygyűrűt dobnak a pezsgősüvegekbe, akinek pedig a poharában landol a gyűrű, szerencsés évre számolhat.

Japán
Japánban egy héttel újév előtt egy ünnepségen rizstortát sütnek, amelyet az újév első napján esznek meg. A felkelő nap országában 108 harangütéssel kezdődnek az újévi ünnepségek és egészen január 7-ig tartanak. Az év első három napja pihenő, ilyenkor összegyűlik a család, előtte a házat alaposan kitakarítják, és fenyőágakkal díszítik az ajtókat.

Távol-Kelet
Kínában, Vietnámban és Koreában az újév csak az első telihold napján, január 21-én kezdődik, és az ünnep három hétig tart. Az ünnepség előtt bambuszágakkal űzik el a rossz szellemeket a háztól, majd piros és arany papírzászlókkal díszítik fel az otthonukat, hogy becsalogassák a szerencsét és a boldogságot éjfél előtt minden ablakot és ajtót kitárnak. Egyes tartományokban pedig a fiatal lányok mandarinokat dobálnak a tengerbe, hogy jó férjet találjanak az új esztendőben. Kínában az újév a legnagyobb ünnep, három napig tart a sárkány- és oroszlánbőrbe bújt táncosok felvonulása.

Latin-Amerika
Ahogy az óra éjfélt üt, a Puerto Rico-iak egy-egy vödör vízzel öntik le az ablakokat, hogy a leselkedő rossz szellemeket elijesszék. A Bahama-szigeteken az újévi készülődés már hónapokkal korábban elkezdődik. A bahamaiak ugyanis különleges, színes és tarka Junkanoo-ruhákban köszöntik az új esztendőt, a legérdekesebb jelmezeket varrókat pedig meg is jutalmazzák. Bolíviában szalma- és fabábukat akasztanak a házakra, hogy boldogságot és szerencsét hozzanak a lakóknak. Ecuadorban régi ruhába öltöztetett papírbábuk égetésével búcsúztatják az óévet és mindent, ami régi. Argentínában december 31-én kidobnak minden feleslegeset és ócskát, a régi papírokat és iratokat csíkokra vágják és kiszórják az ablakon, helyet csinálva az újnak és jónak. Brazíliában szilveszterkor fehér ruhába öltöznek az emberek, hogy szerencsések és boldogok legyenek, és békében éljenek. A brazilok éjfélkor virágokat dobálnak a tengerbe és gyertyákat állítanak a parti homokba, így köszöntve az új esztendőt.

Újévi malackák
És most jöjjön egy aranyos kis recept, amit már a szilveszteri bulira érdemes kisütni. Elkészítése közben kiélhetjük kreativitásunkat, a gyerekekkel is könnyen elkészíthető. A végeredmény egy igazán mókás, ízletes újévi malacpofi.

Hozzávalók: 25 dkg liszt, 25 dkg puha vaj, 25 dkg főtt, áttört burgonya, 25 dkg túró, 2 kiskanál só

A tetejére: egy felvert egész tojás pici sóval ízesítve, egész feketebors. Szükségünk lesz még 3 különböző méretű pogácsa szaggatóra ( egy nagy méretű, egy közepes, és egészen kicsi ) és fogvájóra.

Elkészítés: A hozzávalókból laza tésztát gyúrunk és kb. 1 órát a hűtőbe pihentetjük. Ezután a tésztát 1 – 1.5 cm vastagságúra nyújtjuk.

Pogácsaszaggatóval kivágunk 19 db legnagyobb, 19 db legkisebb és 10 db közepes körlapot. A nagy körlapokat – ezek lesznek a malacfejek – sütőpapírral bélelt tepsibe rakjuk és lekenjük őket a felvert sós tojással. A közepes körlapokat 4 egyforma cikkre vágjuk. (Ezek lesznek a malacfülek). A legkisebb körlapokra pedig fogvájóval két lyukat fúrunk. (Ezek lesznek a malacorrok). A füleket és az orrokat a malacfejekre illesztjük és lekenjük őket is a felvert tojással. Feketeborsból szemeket ragasztunk a malackáknak. A pogácsákat sütőpapíros tepsin 220 fokos, előmelegített sütőben kb. 15 perc alatt aranybarnára sütjük.

Káposzta Lajos