Jacob Ludwig Karl Grimm 1785. január 4-én született, 228 évvel ezelőtt. Német nyelvész, irodalomtudós és jogász volt, akit a német filológia és ókortudomány megalapozójaként tartanak számon. Élete és munkássága szorosan összekapcsolódik egy évvel fiatalabb Wilhelm öccséével, ezért gyakran Grimm testvérek néven emlegetik őket. 

1806-tól kezdve Wilhelm öccsével és a baráti körükkel meséket gyűjtöttek, amelyeket feldolgoztak és kiadtak, majd az évek alatt rengeteget formálódtak és talán még többet szelídültek. Ebben az időben kezdték el a szláv nyelvek tanulmányozását is. Ideje nagy részét az irodalomtörténetnek és nyelvtudománynak szentelte. Jacob Grimm haláláig a berlini egyetemen tanított és öccsével együtt a német szótárukon dolgoztak, amelynek szándékaik szerint a teljes újfelnémet szókincset tartalmaznia kellett, ahogyan az Luther műveitől kezdve Goethéig megjelent.

A német néplélek titkait kutatták, tisztán tudományos célok vezérelték őket. Jacob és Wilhelm Grimmnek eredetileg nem gyerekeknek szánták a mesegyűjteményüket. 

A Grimm-fivérek igyekeztek megfelelni a korszellemnek és a közönség elvárásainak is.
A mesékbe tehát keresztény utalásokat és népies kifejezéseket csempésztek, és a nemi szerepeket is úgy alakították, ahogy elképzeléseik szerint az olvasók azt elvárták.
Az erőszakos jeleneteknek megkegyelmeztek, sőt, volt, ahol még jobban ki is dolgozták, és akadt olyan történet is, ahol a békésebb befejezés helyett egy rázósabbat választottak.

A fivérek folyamatosan gazdagították és szerkesztették gyűjteményüket, a végső változat 1857-ben jelent meg, összesen 210 történetet tartalmazott. Majdnem az összes mese az elme, a kurázsi, és a rugalmasság dicsérete.

Jacob és Wilhel Grimm a német ókortudomány, a német nyelvtudomány és a német filológia megalapozóinak számítanak. Jacob Grimm történeti összehasonlító módszere megteremtette a romanisztika kialakulásának feltételeit.

Mindkét Grimm fivér legismertebb művei a közösen kiadott kétkötetes mesegyűjtemény (Kinder- und Hausmärchen der Brüder Grimm, 1812–1815) és a német szótár.

A germanisztika szempontjából szintén úttörő műve az 1835-ben három kötetben megjelent Német mitológia, amely nyelvészeti úton közelít a germánok életmódjához és istenekről vallott nézeteihez. Ezt hasonló művek követték a finnugor és szláv nyelvcsaládok tekintetében.

Jacob Grimm 1863. szeptember 20-án halt meg. Hagyatéka (például a széljegyzetekkel ellátott könyvei) a berlini Állami Könyvtárban, a Porosz Örökséggyűjteményben található.

További vele kapcsolatos, illetve róla szóló fontos forrásanyag található unokaöccse, Hermann Grimm hagyatékában, a marburgi Hesseni Állami Levéltárban, illetve a kasseli Grimm Fivérek Múzeumban.

Kutyifa Ilona 

Forrás: wikipedia, konyves.blog.hu