Dr Demény János a metabolikus szindrómáról

384

A kiskőrösi Egészségfejlesztési Iroda tegnapi előadásában Dr Demény János, Elek városának háziorvosa beszélt a metabolikus szindrómáról.

A doktor úr elmondta: ez egy rendkívül gyakori betegség, amely ma körülbelül az emberek 60%-át érinti! Míg anno a „pestis” négy emberből kettőt érintett, napjainkban a metabolikus szindróma négy emberből hármat öl meg! Ezért is adják a „korunk pestise” jelzőt a betegségnek.

A metabolikus szindróma

A metabolikus szindróma és a kettes típusú cukorbetegség napjaink gyakori betegségei, amelyek kialakulásának okai tulajdonképpen ugyan azok: az inzulin érzéketlenség. Míg az előbbit inzulintöbblet, az utóbbit inzulinhiány okozza.

Ezeket, vagyis az inzulinrezisztenciával összefüggő betegségeket nehéz megállapítani, jellemzően csak akkor sikerül, amikorra már a beteg produkálja a tüneteket.

A szindrómát „jóléti betegségnek” is nevezik még azért, mert az egyén „túleszi magát”, kalóriatöbbletet (zsírkalóriát) halmoz fel, amelynek hatására több, egymással párhuzamos anyagcsere-zavari folyamatot indít el a szervezetben.

dsc_0148

A metabolikus szindróma tünetei

A betegség beazonosításához az alább felsorolt szimptómák közül legalább kettőnek kell fenn állnia:

  • Súlytöbblet
    Centrális (alma) típusú elhízás. A hasi (zsigeri vagy omentális) típusú elhízás esetében a derék körfogatát kell mérni (reggel), amely nők esetében ha több mint 88cm, férfiak esetében pedig több mint 102 cm, akkor ez is egy tünete a szindrómának.
  • Magas vérnyomás
    Amennyiben meghaladja a 130/85 higanymillimétert az artériás vérnyomás. Tartós fennállása súlyosan rontja az erek állapotát, a szívinfarktus és agyvérzés elsődleges rizikófaktora.
  • Magas vércukor
    Az éhgyomri vércukorszintnek át kell lépnie az 5,6 mmol/l-es értéket, illetve a betegnek korábban már diagnosztizált 2-es típusú cukorbetegsége kell, hogy legyen.
  • Zsíranyagcsere-zavar:
    Amikor magas az összkoleszterin, LDL-koleszterin („rossz” koleszterin) és a triglicerid szint (1,7 mmol/l-nél nagyobb ). A HDL-koleszterin-szint („jó”koleszterin) viszont alacsony (férfiaknál: 1,04 mmol/l értéknél kisebb, nőknél: 1,29 mmol/l értéknél kisebb).

dsc_0145

A metabolikus szindróma kialakulásának főbb okai

  • Túlzott kalória-bevitel
    Mint ahogyan arról már szó volt, a túlzott kalória-bevitel , tehát a többletként bevitt táplálékmennyiség jelentős szerephez jut a betegség kialakulásában. Amikor a szervezet ezt elkezdi lebontani, nagy mennyiségű szénhidrátot (glükózt) halmoz fel, amellyel viszont már a sejtek nem tudnak mit kezdeni. Ezért a cukorral teletömött sejtek már kevésbé fognak reagálni az inzulin hormonra. Így kialakul az inzulintól függő szövetek inzulinrezisztenciája, ami miatt magasabb vér-inzulinra lesz szükség. Ez az úgynevezett „hiperinzulinémia” , amely ráadásul tovább fokozza az éhségérzetet, hízáshoz vezet illetve növeli az érelmeszesedés kockázatát is.
  • Szedentarizmus
    Az ülő életmód az egyik legveszélyesebb kockázati tényező, és nem csak ennek a betegségnek a kialakulása kapcsán mondható ez el. Az egész napos ülés által ugyanis az izmok elektromos aktivitása és a kalóriák égetésének folyamata is lelassul. Csökken az inzulin szintje (amely a glükóz lebontására hivatott), és így eljutunk a kettes típusú cukorbetegség kialakulásához.
    Valamint, nő a vér triglicerid (zsírmolekulák) szintje, a „rossz” koleszterin (LDL) szintje és az inzulinrezisztencia is.
    Megkezdődik a zsír raktározása, az izmok sorvadása és az agy egyre kevesebb oxigént kap.
  • Genetika
    Amikor az egyén genetikai hajlamai találkoznak egy rossz életmóddal, akkor létrehozzák az okokat, amelyek a betegség kialakulásához vezetnek.
    Ha például valakinek a szüleinél 45 évesen már diagnosztizálták a metabolikus szindróma nevű betegséget, akkor nagy valószínűséggel a gyerekénél már 15 évvel korábban, tehát már 30 évesen megállapítható lesz a betegség. Ha csak az egyik szülő szenved a betegségtől, akkor annak az utódja 10 évvel korábban fogja „elkapni” a betegséget.

A metabolikus szindróma következményei

Természetesen a helytelen életmódnak rengeteg következménye van, de ha a kört szűkítjük konkrétan a metabolikus szindrómára, akkor a következőkre kell számítani:

  • minél magasabb az inzulin, annál nagyobb a rezisztencia is
  • hiányzik a kulcs az inzulinhoz
  • felgyorsul az öregedés folyamata
  • gyors fáradtság és rossz közérzet
  • túlzott étvágy

dsc_0149

A metabolikus szindróma patomechanizmusa (lefolyása)

  • Hyperinzulinaemia
    Tehát amikor a vér inzulinszintje kórosan emelkedik, a sejtek pedig szinte „éheznek”.
  • Acidózis vagyis az elsavasodás, illetve a magas vérnyomás.
  • Emelkedett stressz hormonok (ilyen betegség pl a PCOS, amely mögött szintén a metabolikus szindróma áll).
  • Gyulladás
    Bár a gyulladás alacsony szintű, de ez adja a táptalaját például a daganatoknak.
  • Atherogenesis vagyis az érelmeszesedés.
  • Trombózis hajlam, amikor vérrög képződik a mélyen fekvő vénákban.
  • Oxidatív stressz:
    Az antioxidánsok és szabad gyökök egyensúlyának megbomlása során a szabad gyökök túlsúlyba kerülnek, és komoly károkat okoznak a sejtrendszerben, ami idővel megingatja az egészséget, és különféle betegségek kialakulásához vezethet.

A metabolikus szindróma megelőzése és gyógyítása

A betegség kialakulása esetén oda kell figyelni, hogy megfelelő mennyiségű (kb 10%) növényi zsírt,  fehérjét (kb 10%) illetve jó minőségű szénhidrátokat (80%) fogyasszunk.

A javasolt tápanyagok, zöldségek és gyümölcsök:

  • rostok: zabkorpa, lenmag, ördöggyökér
  • jó zsírok: OMEGA 3(lenmag, chia mag, olajos magvak,dió, mogyoró stb) és az OMEGA 9 (olívaolaj, olívabogyó stb)
  • citrusfélék
  • flavonoidok, rezveratrol tartalmú gyümölcsök: vörös szőlő(mag) , minél vörösebb a szőlő, annál több rezveratrol van benne!
  • karotinoidok, lutein: leveles zöldségek
  • inulin: csicsóka, zabfélék
  • hüvelyesek: lencsefélék, csicseriborsó stb
  • magas antioxidáns tartalmúak: édesburgonya, áfonya, vörös szőlő, málna, szeder, fekete ribizli stb
  • avokádó és olíva
  • keresztes virágúak: brokkoli, kelkáposzta stb

Javasolt az ősi gabonák (amaránt, chia mag stb) és minél több zöldség fogyasztása: „Gyógynövényeket ehetünk minden nap, mert szinte minden növény gyógynövény!” – mondta Dr Demény János.

Az étkezi szokások megváltoztatása viszont még nem elég, de már egy nagyon jó kezdés! A gyógyuláshoz vagy megelőzéshez teljes életmódváltás szükséges, amely nem csak a táplálkozás egészségesebb irányba való terelésén múlik. Fontos, hogy az ember nagy intenzitású intervall tréningeket végezzen legalább heti kétszer, illetve súlyzós vagy saját testsúlyos edzéseket is, hiszen minél nagyobb az izomtömeg, annál jobban ég el a zsír a szervezetben. Tehát a rendszeres mozgás beiktatása nélkülözhetetlen ezen esetekben.

Ezenkívül pedig csökkenteni kell a stressz hormonokat: meditálással, alvással , hiszen egy mély, pihentető éjszakai alvás közben rengeteg gyógyító folyamat zajlik a szervezetben!

Valamint, Dr Demény János elmondta, hogy az életmódváltással a génjeinkre is tudunk hatni, akár meg is tudunk akadályozni olyan betegségeket, amelyekre genetikailag nagy esélyünk lehet.

Az előadás után a doktor úr még számtalan kérdésre válaszolt, amelyeket a hallgatóság tett fel neki.

A nagy érdeklődésre való tekintettel a rendezvényt a kiskőrösi Petőfi Sándor Művelődési Központban rendezték meg.