A Játékkal a Tudásért Alapítvány és az EGYMI Országos Egyesülete immáron ötödik alkalommal hirdette meg az országos „Ki Mit Tud?” vetélkedőt, melynek szervezését és lebonyolítását a Kiskőrösi EGYMI valósította meg. Célja, hogy a fogyatékkal élők és a tanulásban akadályozott gyermekek részére legyen egy olyan verseny, ahol a tehetségesek megmutathatják magukat, ahol szerepelhetnek, ahol sikerélményekhez juthatnak, mivel ezeknek a csoportoknak eddig nem volt bemutatkozási lehetőségük.

Az ünnepélyes megnyitó után Markó Ibolya az EGYMI intézményvezetője számolt be a rendezvényről. Az országos versenyt 6 területi döntő előzi meg. Több ezer gyereket mozgatnak meg egy-egy ilyen alkalomkor. Március 27-én 541 gyermek, 206 felnőtt kíséretével, 56 településről, látogatott el városunkba. Egy-egy iskolából, nemcsak egy kategóriába jutottak be, van olyan iskola, ahonnan 30-40 tanuló érkezett. Négy helyszínen történik a csoportok bemutatkozása a Petőfi Sándor Művelődési Házban a nyitó és a záró ünnepség mellett a táncosok lépnek fel. Az Evangélikus Imaházban a báb és dráma bemutató zajlik. Az Alapfokú Művészeti Iskolában ének-zene, a Petőfi Emlékmúzeumban pedig a vers és mese szerelmesei mutathatják be előadásukat. A rajz kategóriában a „Védjük meg a Földet!” címmel kiírt pályázat értékelése, már korábban megtörtént. A rajzokból kiállítás tekinthető meg a művelődési ház folyosóján. Egy-egy kategória témája szabadon választott, a legnépszerűbb a tánc és a zene. Elsősorban csoportos produkciókat mutatnak be, ez is bizonyítja, hogy az egyes intézményekben működik a tehetségkutatás és gondozás. Külön csoportokban értékelik az 1-4 osztályos, az 5-8 osztályos és a 9-12 osztályos tanulókat. Minden kategóriába az első három helyezett részesül díjazásban, az oklevelek mellé, a gyerekeknek szánt ajándékokat, melyeket az óvodai team állított össze és a Tankerület járult hozzá. A szervezésnek van egy kiépített rendszere, amit le is szabályoznak. Intézményen belül minden munkatársnak megvan a maga feladata, amelyet egy feladattervben rögzítenek. Itt szeretném megköszönni a város támogatását, hogy segítséget nyújtott a helyszínek biztosításához.

A mai rendezvényt alapítványi forrásból, az EGYMI Országos Egyesület hozzájárulásával, és végül de nem utolsósorban a Játékkal a Tudásért Alapítvány  NEA-UN-17-M-0747 kódszámú „Gyermekmosoly”, és az EGYMI Országos Egyesülete NEA-TF-17-M-0327 kódszámú” Felelősséggel a fogyatékkal élőkért” nyertes pályázataival valósulhatott meg.

A rendezvény után Supka Éva, Bács-Kiskun Megyei Kulturális Mentor és Kunhegyesi Ferenc festőművész beszélt arról, hogy milyen élményekkel, tapasztalatokkal zárták a mai napot.

Supka Éva a következőket fűzte hozzá: A színdarab szekcióban zsűriztem, harmadmagammal. Már korábbi években is volt szerencsém más kategóriákban értékelni a gyerekek előadását és mindig nagy hatással van rám ez a „Ki Mit Tud?”. Olyan mérhetetlen szeretet impulzusokat kapunk, hogy a könnyeimmel küzdök, sőt néha nem is küzdök, engedem. Különleges az Ő világuk, az Ő másságuk, hiányos, mégis kerek egész. Elképesztő teljesítményekre képesek, lételemük a sikerélmény, a mosoly, a kedves odafordulás. Nagyszerű, élményszámba menő produkciókat láttunk. Ez a több évtizedes hagyományokra visszatekintő rendezvény kinőtte magát. Valamikor még Szemkeő Péter indította útjára és hála az intézmény jelenlegi vezetésének, pedagógusainak, hogy éltetik ezt a szép hagyományt. A városunkba érkező közel 600 gyermek mozgatása nagy logisztikai feladat belátom. Mégis nagyon sajnálom, hogy nem látják egymás produkcióját, hogy nem részesülnek a nagy díjátadás örömében, hiszen mindenki a saját szekciójában kapja meg a jutalmát. A megújulás érdekében ezzel bizonyára lesz feladata a szervezőknek a jövőben, de nem kérdés, hogy szakmai tekintélye, rangja van az EGYMI által szervezett rendezvénynek. Minden elismerésem az ott dolgozóké, mindenkié, aki ezekkel a gyerekekkel foglalkozik, törődik, akik formálják, oktatják, egyengetik útjukat. 

Kunhegyesi Ferenc tánc kategóriában zsűrizett. Véleménye szerint nagyon nehéz olyan gyerekekkel létrehozni valami produktumot, akik másfajta oktatásban kell, hogy részesüljenek. Nem szimpatizál a teljesítmény orientált oktatás mellett. Az értékelésnél elsődleges szempont az volt, hogy hogyan érzi magát a gyermek előadás közben, mennyire övé a produkció. Mennyi segítséget kap a pedagógustól, mennyire kényszeríti rá a pedagógus azt a fajta világot, amit ő képvisel. Lényeges volt az elbírálásnál, hogy mennyire gyerekprodukció, vagy mennyire kényszerített előadás. Vegyes érzésekkel zárta a napot. Látott „robotokat” és látott olyan műsorszámot is, amelyben a pedagógus úgy táncolt a gyerekekkel, hogy vállalta önmagát, tiszta, őszinte volt, amit csinált, belefeledkezve a zenébe és a gyerekek is ugyanezt a szellemiséget követték mellette. Látványban fantasztikus volt és példaértékű. Az ilyen bemutatókból kellene több. Hiányosságnak érezte, hogy kevés az olyan roma származású gyermek, aki a saját kultúrájából merített volna. A fantasztikus roma kultúrát nem adhatták át, mert szerepet kellett játszaniuk, pedig az lett volna az igazi, ha önmagukat adhatják elő.

Kívánunk a szervezőknek kitartást, sok erőt a jövőbeni vetélkedők megszervezéséhez!

B.M.