Tudták, hogy a Talpra magyar először Rajta magyar volt?
Petőfi 1848. március 13-án írta legismertebb versét. A hagyomány szerint megmutatta Szikra Ferencnek, aki így reagált rá: „Barátom, elébb talpra kell állítani a magyart, azután rajta!” Petőfi meg is fogadta tanácsát, átírta a sort, így a forradalom és szabadságharc kitörésének napján mindenki már a ma is ismert változatot hallhatta. Ma Magyarországon mindenki ünnepeli a Forradalom és Szabadságharc ünnepét. Mi is így tettünk itt Tázláron .

A nemzeti és települési zászlót tartó lovasok szintén ékesítették a megemlékezést. Bán Róbert polgármesterünk és Takó Gábor alpolgármester kezdték meg a koszorúzást a parkban,  Csipak Andrea igazgatónő két tanulóval, majd Bánné Égető Zsuzsanna Beke Lászlóval, végül a gyermekek együttesen helyezték ki a kopjafa köré a saját maguk által készített színes jelképeiket.

Az ünneplést a helyi művelődési házban folytattuk. Beke László szólt pár szót és nyitotta meg a műsort.

A rendhagyó módon feldíszített terem visszarepített bennünket a múltba, mi is átérezhettük az akkori izgalmakat és a szabadság fogalmát.

6.osztályosaink gyönyörű műsora is ezt az érzetet erősítette meg bennünk. Csodálatos éneket és furulyaszót hallhattunk kis énekkarosainktól, akiket Péli Ottóné készített fel e jeles ünnepre. Együtt emlékeztünk a Pilvax kávéházban a márciusi ifjakra. Családtagjainkkal, barátainkkal együtt közösen ünnepeltünk. Hagyományainkat követve, aki csak tehette magára öltött „korhű” öltözéket. A műsor befejeztével polgármesterünk záró gondolatait hallhattuk, majd végezetül felcsendült a Szózat.

Mit jelent számodra ez az ünnep? -kérdeztem az egyik kisdiákot.
-A forradalom kezdetét, a magyarság szabadságát, meg ilyenkor nem kell suliba menni a nemzeti ünnep miatt -tette hozzá nevetve.

Korabeli kávéházunkban vidáman fogyasztottuk el jóízűen a kávét vagy teát és erre az alkalomra készült süteményeket.

-Dusy-