-Itt az ideje szembenézni a gyümölcstermesztés körüli mostoha helyzettel

Nem kertelt a kertészet jelenével és jövőjével kapcsolatban Bányai Gábor országgyűlési képviselő a 9. Keceli Meggyfesztivál nyitányaként tartott meggyszakmai konferencián, 2018. június 8-án, pénteken. 

Nem elég, hogy idén rekordkorán érik a meggy és a felvásárlási ára is alacsonyabb a tavalyinál, a gyümölcstermesztési ágazatnak, az abban dolgozóknak több oka is van arra, hogy tükörbe nézzenek és elinduljanak a változás útján, a köszöntőt mondó Bányai szerint.

– Ne provokációnak, hanem egy nagy segélykiáltásnak tekintsék előadásomat. Csak az igazat tudom és akarom mondani, mert csak ez vihet bennünket előre – indította megnyitóját az térség országgyűlési képviselője, aki maga is foglalkozik gyümölcstermesztéssel, és mint kiderült magán és „hivatalos” véleménye is az, hogy a magyar gyümölcstermesztés a legmostohább körülmények között igyekszik ma boldogulni. S bár hiába van komoly termés, sok tízezer család, aki ezzel foglalkozik, mégis magára van hagyva az ágazat.

Az év nagy részében a magyarok külföldi gyümölcsöt esznek

– Ritka, hogy egy ilyen eseményen az hangzana el, hogy a felvásárlási árak jók. Erről én nem is beszélnék túl sokat, majd az utánam következők kifejtik az ekörüli anomáliákat. Ami mellett azonban nem lehet elmenni, az az, hogy az előrejelzések szerint idén például a tavalyihoz képest legalább 10%-al magasabb lesz a meggy termésátlaga, mégis a meggynek csak a töredékét tudjuk feldolgozni és helyben tárolni. Ergo az év nagy részében a magyar fogyasztók nagy része a dömpinget, vagyis a szezont követően nem hazai, hanem import gyümölcsöt lesz kénytelen fogyasztani a gyümölcsfélék nagy részéből  – mutatott rá a szomorú tényre Bányai. Mivel statisztikai adatokkal is készült a képviselő azt is megtudtuk: a magyar termelők kevesebb, mint 10, vagyis minimális százaléka bír a tárolást és értékesítést meghosszabbítandó hűtőkapacitással.

Kis kitérőként mindehhez hozzátette, hogy bár több fontos, a magyar gyümölcsfogyasztást szorgalmazó kezdeményezés van, amivel a fiatalokat igyekszik az állam rávenni, hogy több gyümölcsöt egyenek, de akár ijesztő, akár nem, a képviselő több helyen látott már olyat, ahol a gyerekek az iskolában ugyan valóban kaptak és ettek almát, de olyat, amit ő saját gyümölcsöséből kétszer meggondolná, hogy léalmának egyáltalán eladna-e. – Elvileg ők lesznek a jövő fogyasztói, de mi máris elriasztjuk őket a gyümölcsevéstől! Így mégis mit várunk hosszú távon? Arról már nem is beszélve – tette hozzá -, hogy Magyarországon azon a 3-4 fajtán kívül, amit a fogyasztók ismernek, újdonsággal, extraprofitot hozó fajtákkal nagyon nehezen lehet betörni a hazai piacra. 

Alacsony a szakképzettség a gyümölcstermesztő ágazatban

A konferenciára készülve Bányai tényleg nem optimista szemüvegén keresztül tekintett a KSH adataira, illetve az ágazatra. Elmondása szerint döbbenetes, hogy a gyümölcstermesztőknél lényegesen alacsonyabb a szakképzettség vagyis a szaktudás minősége és színvonala, mint a többi mezőgazdasági ágazatban, és ez bizony jelentősen befolyásolja a gyümölcstermesztés jövőjét. – Számomra már-már ijesztő, hogy a tudás mennyire alulértékelt a gyümölcstermesztésben.

Fentiek mellett az ágazat fontos problémájának tekinti a képviselő azt is, hogy Magyarország azon részén, ahol a fő termesztőterületek vannak, alig-alig használnak öntözéstechnikát (és az ezirányú pályázati lehetőségekkel sem élnek.) E tekintetben, mint azt a képviselő elmondta, szerencsére Bács-Kiskun megye egész jó aránnyal bír. Itt az öntözött területek aránya kb. 45%.De a legnagyobb termesztőkörzet, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ültetvényeinek csak 27%-a öntözhető! 

Sajnos, ezzel az adat sorral is a nyugati partnerek, versenytársak mögött kullogunk. Így viszont ma nem lehet hatékonyan, versenyképesen termelni. Továbbá, ha nem nyitunk egymás felé, nem fogunk össze és nem tanulunk a külföldi példákból, és sokkal több ültetvényt vágunk ki, mint amennyit ültetünk, akkor fokozatosan le fog épülni a magyar gyümölcstermesztés, és még a jelenlegi arányban sem leszünk képesek saját magunkat gyümölccsel ellátni. 

Bányai Gábor természetesen, tőle elvárhatóan, rámutatott az állami szerepvállalás lehetőségeire 

és feladataira is. Mint mondta: az állam azonban ezt a kérdést a termelők nélkül nem tudja megoldani. Például a képzettség és az innováció belső igényként kell, hogy megszülessen – jelentette ki. 

A rossz tapasztalatok ellenére össze kellene fogni

Bevallotta a mai magyar támogatási rendszernek bőven vannak nehézségei, ugyanakkor ijesztő adat az is, hogy információi szerint, 3 év alatt, 2016 óta 300 alatti telepítést támogató pályázati igény érkezett, vagyis a gazdák a lehetőségekkel nem élnek, és ez, sajnos, világosan mutatja hol tartanak ma a gyümölcstermesztés szereplői. Viszont ezzel a tempóval 5-10 év múlva nem lesz utánpótlás.

– Persze ennek megakadályozása állami feladat is, és ezért a agrárfejlesztés politikában 2019 januárjától sok-sok területen komoly változásokat várunk.  De ahhoz, hogy ez az ágazatot jól teljesíthessen, a termelőknek is össze kell fogni. Mert össze kell fogni! A versenytársak Új-Zélandtól Dél-Tirolon át Lengyelországig összefogásban értékesítenek. És amíg mi nem simulunk valamelyest az európai és világ mintához, és szerzünk hasonló jó tapasztalatokat, addig 

ebben a versenyben is vereséget szenvedünk: nem lesz egyöntetű árunk, egyforma, beazonosítható magyar feliratunk.

– Ezen túl illik máris szembenézni a gazdaságunk minden ágazatát érintő munkaerő hiánnyal is, melynek megoldásához szintén saját forrás kell. Ha nem emelkednek a termelői árak és nem tornázzuk fel az idénymunkások óradíját, akkor a magyar gyümölcstermesztési ágazat megítélésem szerint hamarosan csak a katasztrófaturisták számára nyújt majd élményt a fákon bokrokon maradó és erjedő gyümölcs látványa és szaga.

A klímaváltozással, a kiszáradással, a jégesőkkel nem tudunk versenyezni, de kellő és erősebb állami szerepvállalással és termelői akarattal és alkalmazkodással elérhető, hogy a nepperek által kiszipolyozott, a feladás határán álló termelők újra erőre kapjanak, és érdekeiket képesek legyenek közös irányba terelni, tanulni, termelni, értékesíteni, mert mindezek nélkül – ha valójában nem akarnak továbblépni – az állami támogatás és forrás önmagában kevés. 

Azt javaslom, szedjük össze magunkat, mert a megújulás elsősorban Önökön, rajtunk múlik, ezt Brüsszelből vagy Budapestről nem lehet kierőszakolni – zárta gondolatait Bányai Gábor. 

A nagyobb termés okoz némi fejfájást és árcsökkenést

Nem emlékszem ilyen évre, amikor ilyen korán, a megszokottnál 8-10 nappal korábban kezdődött volna a meggyszedés – vágott a dolgok közepébe Juhos Csaba, a Fresh Fruit TÉSZ elnöke, a rendezvény életre hívója, főszervezője.

Tőle egy nemzetközi kitekintést is kaptak a konferencia részt vevői. Juhos elmondta: mindenhol nagyobb termés van, mint tavaly, például Lengyelországban is, ahol tavaly elfagyott a meggy és sokat exportáltunk oda. A helyzetelemzésből az is kiderült, hogy Magyarországon az elmúlt 10 év átlagtermése 70 ezer tonna körül alakult, idén viszont ez elérheti a 80 ezer tonnát is. 

– A termés úgy 10%-al lesz magasabb a tavalyinál, de ez is okoz némi fejfájást, mert a feldolgozók nem boldogulnak vele és az árakat is ejti.  – Az április és a május aszályos volt, ami méretbeli problémákat okoz egyes – főleg a kései – fajtáknál. A most érkező eső pedig a meleggel együtt komoly gombafertőzések lehetőségét hordozza. Nehéz messzemenő következtetéseket levonni, mivel a feldolgozóipar az utolsó pillanatig hallgatott, az elmúlt egy hét tapasztalata mégis azt mutatja, hogy a tavalyi árak felére számíthatnak a termelők, Juhos prognózisa szerint. Vagyis úgy 150-160 forinttal indultak el a felvásárlások, amit még csak-csak el tudtak volna fogadni a termelők, de máris látszik, hogy további csökkenés várható.

Reflektálva Bányai Gábor pályázatokkal kapcsolatos mondandójára Juhos Csaba elmondta: azért adna be kevesen pályázatot a gazdák közül, mert mindegyik önerőt kíván, és annak előteremtése egy átlag meggytermelőnek igenis gondot okoz. Az utóbbi évek tapasztalatai alapján nincs realitása annak, hogy az ültetvények nyereségéből fejlesztéseket hajtsanak végre a gazdák, ez csak akkor lehetséges, ha külföldi tőkét vonnak be, vagy a termelő más (jövedelmező) iparágban is érdekelt – zárta mondandóját a főszervező, majd a már-már szokásos növényvédelmi, gyümölcstermesztési-kutatási, talajlevegőztetési, betakarítási előadások és gépbemutatók vették át a terepet. A konferencia vagyis a szakmai rész végül ültetvénylátogatással zárult, amit másfél napon át zenei ínyencségek koronáznak meg.

Pénteken a környékbeli Szürke Verebek és a szintén helyi Willie and The Spacedogs mellett a Lóci játszik zenekar dobta fel a hangulatot.

Szombaton délelőtt a bringatúrákat ugyan elmosta az eső, de a délutáni csettegőverseny,  a gyerekeknek szóló Bogár Muzsika, a Turnaround, a  Félkornálam, a Sziámi AndFriends és Volvox koncert minden zenei stílusra éhes látogatót kielégített.

Fotók: Filus Tibor