Idén utoljára bőgtek fel a versenyautók motorjai Kecelen. Az autocross pilóták vasárnap ismét harcba indultak, ahol a tét a bajnoki cím megszerzése, megerősítése vagy megvédése volt. Az Amatőr Autocross idényzáró VII. Pintér Kupáról, és az egész évadról faggattuk Csényei Csonka Miklóst, a versenysorozat szónokát.

– Te vagy a keceli Autocross speakere. Mióta is?
– Az első versenyt 2000-ben közvetítettem, aztán sokak rábeszélésére el is indultam a gyorsulási körversenyen, amit meg is nyertem. Nem is olyan régen mondta az egyik technikai mentő, autószerelő, hogy nélkülem olyan lenne a keceli Autocross, mint a Dallas Bobby nélkül. Nagyon jól esett.

– Az évad első futamán indultál a versenyen. Milyen kategóriában és eredménnyel? Hogy lett volna megoldva a közvetítés, ha versenyzel?
– Tulajdonképpen csak egy autó próbája volt az első futamon a kis kategóriában. A gyerekbetegségek gyorsan ki is jöttek, el is lettek hárítva. Jelenleg versenyre kész állapotban várja új tulajdonosát.

Telefonos kapcsolattal gondoltam először megoldani az indulást és a versenyzést, ami még nincs elvetve.

– Meglátásod szerint milyen volt a versenyek hangulata?
– A versenyek hangulata általában nagyon jó. Remélem, hogy ebben nekem is van részem. Nagyon szeretem az autocrosst, és tiszta szívemből közvetítem megpróbálva beleélni magamat a versenyzők helyzetébe. Számomra egy teljes kikapcsolódást jelent, ilyenkor elfelejtődnek a hétköznapi gondok.

Feltételezem, ismered már a versenyzők egy részét vagy talán mindenkit. Befolyásolja ez a közvetítésedet? Szurkolsz valakinek?
– Nagyon nagy részüket ismerem, tudok sok esetben olyan akadályaikról, melyet megosztanak velem és ezek a gondok erősen befolyásolják a versenyzésüket. Gondolok itt pl. technikai, vagy éppen családi gondokra. Persze egész nap megy a piszkálódás, de ezek egy bizonyos határt nem szabad, hogy átlépjenek.

Szoktam persze drukkolni a gyengébb technikával rendelkezőknek, de ehhez természetesen a versenyző is kell, hogy akarjon előbbre kerülni, vagy győzni. Most az utolsó versenyen indult egy barátom is, egy kicsit szurkoltam neki – mondta mosolyogva Miklós.

– Hogyan látod a folytatást? Véleményed szerint kell változtatni a jövőben valamin, vagy jó ez így?
– A keceli Autocross pálya nagyon jó! A pályakarbantartók előtt le a kalappal, európai szinten dolgoznak. Persze változik a világ és nekünk is változni kell. Egy valami nem változott a hátunk mögött lévő 51 esztendőben, az az első perctől kezdve fő támogatója az egyesületnek a Pintér család. Értitek? 51 éve! Szinte hihetetlen! Hatalmas elismerés és köszönet nekik!

Az alapok biztosak és Kelemen József elnök úr egy ambiciózus ember, aki nagyon szereti az autocrosst, így lesz folytatás és biztosan lesz még meglepetés.

Végezetül szeretnél még mondani valamit?
– Igen. Itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönetet mondjak a technikai dolgozóknak, a karbantartóknak, a technikai mentőknek, a bíróknak, a mentőszolgálatnak és mindenkinek, aki részt vett a versenyek lebonyolításában. A legnagyobb köszönet a kedves közönségnek jár, hiszen számunkra a legfontosabb, hogy jól érezzék magukat, hogy egy életre szóló élménnyel legyenek gazdagabbak.

A hangom legyen Veletek!

-K.Gy.-