Régi hagyománya van a májusfa állításnak. A májusfa a természet újjászületésének szimbóluma, az ifjúság tavaszi szokásainak Európa-szerte ismert szimbolikus kelléke.

A májusfát csoportba szerveződve állították a legények a lányoknak, akiknek ez nagy megtiszteltetés volt. Magas, sudár fák voltak erre alkalmasak, melyeket a kerítésoszlophoz rögzítettek éjjel vagy kora hajnalban. Általában színes szalagokkal, étellel-itallal is díszítették. Legtöbbször az udvarló legény vezetésével állították a fát, de egyes területeken a legények a rokonlányoknak is állítottak. Gyakran a közösségeknek is volt egy közös fája, aminek a kidöntését ünnepély, és táncmulatság kísérte.

A májusfa felállításának legjellemzőbb, hagyomány szerinti időpontja az április 30-ról május 1-jére virradó éjszaka volt. A májusfát vagy májusi gallyat világosig őrizni kellett.
A két háború között divatba jött a szerenád, az éjjelizene május elsején. Amelyik lánynak már volt udvarlója, az május 1-jén kapott májusfát. Leggyakrabban nyárfa volt, de állítottak vadkörtét, orgonát, vadpiszkét is. A fákra színes papírszalagokat akasztottak. Ezután szerenádot adtak, amit a lánynak fogadni illett egy szál gyufa meggyújtásával.
A szerenádot követően a lány kiment és borral kínálta a legényeket.

Ez a szokás egyes falvakban még napjainkban is élő hagyományként van jelen. A hajadon lányok kapuját bekötözik, hogy ne tudjon megszökni, és a kerítés elé díszes (általában krepp) szalagokkal feldíszített fát állítanak, amire kisebb nagyobb ajándékokat (italok, ajándékcsomagok, parfüm, virág, ékszerek, lufikat stb.) is kötözhetnek az udvarlók. Egy kerítés előtt az illendőség szerint egy fának szokás állnia, de előfordul, hogy versengés alakul ki a faállítók között, ilyenkor kettő vagy több fa is kerülhet a kerítés elé. Egyes vidékeken a májusfaállítás alternatívája az udvarlók részéről a májuskosár köttetése. Ez egy nagyobbacska kosár, teli ajándékkal és színes virágokkal, szalaggal átkötve.

Nyírfát vágtak, törtek derékba Kiskőrösön
Egyes személyek a hagyományápolás igen durva, vandál módját választották, hogy májusfát állítsanak. A kiskőrösi Dózsa György és Klapka utcák kereszteződésében lakó Csengődi Lajos és felesége köztudottan szereti a szép környezetet, a virágokat, fákat és nagy odaadással ápolják is a növényeket a lakóingatlanjuk melletti részeken. Mint elmondták, megdöbbenve tapasztalták április 30-án 22:45-kor, hogy valaki a Dózsa György út felőli részen a mintegy 10 éve nevelgetett nyírfájukat ki akarja törni. A középiskolás korú három fiatal fiúra rákiabáltak és mondták nekik, hogy rendőrt hívnak, így azok közül ketten kerékpárral, egyikük pedig kismotorkerékpárral elmenekült a helyszínről. Reggelre kiderült, hogy visszajöttek ide a vandál fiatalok és a régóta dédelgetett nyírfát szó szerint derékba törték és eltulajdonították. Nagy valószínűséggel májusfa állítás célzatával vitték el a már karnyi vastag törzzsel rendelkező nyírfát. Minden bizonnyal Kiskőrösön került elhelyezésre a nyírfa az egyik fiú szeremének kapuja elé. Aki esetleg ráismerne a nyírfára és meglátná valahol a városban, hogy májusfaként díszeleg, az kérjük jelezze!

Filus Tibor

A boldogság és a szerelem kifejezéséhez ez a nyírfa kellett…
„Sejtelmed sincs róla, mi az öröm, ha azt hiszed, hogy a fa azért a fáért él, amilyen éppen, a saját kérgén belül. A fa szárnyas magvak forrása, nemzedékről nemzedékre alakul és szépül. Halad, de nem ahogyan te, hanem ahogyan a tűzvész terjed a szelek szeszélye szerint.” Antoine de Saint-Exupéry

Ha a boldogsághoz és a szerelem kifejezéséhez ez a fa kellett, akkor… – áldásom rá. Tudom, hogy mindennek ára van, de az „emberi” érzésnek is? Ilyen BARBÁR módon elvenni egy fa életét? EMBERséges ez? NE BÁTSD A FÁT, HISZ Ő IS ÉREZ! Fájt a szívünk, amikor május elseje reggelén a fotón látható képpel szembesültünk. A Dózsa György út, Klapka György utca sarkán, a képen látható fát a SZERELEM NEVÉBEN fiatal „Emberek” kivágták. De sajnálatos módon ez már megtörtént – visszavonhatatlanul befejezett tény!
„A szerelemben mindent szabad” – próbáljuk azóta is ezzel a mondattal megnyugtatni magunkat és közben a fiatalok iránti megértésünket táplálni, de…  Sajnos nem sikerült. Hiába a megértés, a szerelem táplálásának nemes gondolata, egyszerűen nem értjük a tettet magát. Egy apró hajtás jelzi csupán a fa tövében, hogy a természet él és élni akar! Csak remélni tudjuk, hogy ahogy ezt a fát LOPVA kivágta az ifjú hősszerelmes, úgy nem fogják Tőle ugyanígy elLOPNI szíve hölgyét, akit ezzel az embertelen, teljesítmény nélküli áldozattal próbált meghódítani. Én a fának szurkolok – hátha NEMES bosszút áll!

Csengődi Lajos