2018. december 6-án Kiskőrös Főterére is megérkezett szánján a Télapó, de nem ám egymagában… több manója és egy hóangyala is elkísérte erre a hosszú útra.

A főteret egész nap izgatottan szépítették a Kiskőrös Városért Alapítvány munkatársai és önkéntes segítői, hogy méltó díszben pompázzon a gyerekek és a Mikulás érkezésére. Céljukat el is érték! Varázslatos birodalmat alkottak a fényfüzérek, az örökzöldek, az arany és a fehér színek harmóniájával, a mesebeli mézeskalácsházzal.

A gyerekeket a Szőllősi tanya fogata és a rénszarvasszán várta a Manók vezetésével, hogy elrepítse őket egy kicsit a mesék birodalmába. A mézeskalácsházban nem Jancsi és Juliska, hanem az Alapítvány munkatársai várták forró teára, kakaóra, kalácsra a melegedni vágyókat.

A Kiskőrös Városért Alapítvány munkatársai serénykedtek a mézeskalácsházban

A tér szinte minden négyzetmétere megtelt emberekkel, mindenki mihamarabb szeretett volna a Mikulás közelébe jutni. Emberekből álló kordont kellett rögtönözni, hogy a Télapó levegőhöz jusson a nagy szakálla mögött. A gyerekek sorban vitték rajzaikat a Mikulásnak, aki mindenkinek tartogatott egy kis nyalánkságot. A bátrabbak az ölébe is ültek egy fotó erejéig. A Manók szaloncukrot osztogattak és táncba hívták a kicsiket-nagyokat.

A Mikulás szánján Eszter manó várta a kicsiket

A hideg és a tömeg ellenére jó volt kint lenni… nem is tudom, talán a varázslat lehet az oka…a szeretet varázslata, ami elkezdődött már a reggeli munkálatokban és folytatódott a Télapó megérkezésével, a Manók kedves mosolyával, a találkozásokkal régi ismerőssel…
Mert ahogy a Grincs című filmben is megmondták: “Ünnepet nem is vehetsz boltban, mert az ünnep inkább benned, legbelül van.” Az ünnep bennünk volt, ettől volt olyan varázslatos!

Hálásan köszönjük a szervezőknek és segítőknek, hogy kint “fagyoskodtak” velünk és gondoskodtak arról, hogy jól érezzük magunkat!

Kincses Szilvi