Kiskőrösön a zeneoktatás immáron fél évszázados múltra tekint vissza. Gazdag és tanulságos keresztmetszetet ad a térség és Magyarország zenei életének illetve zeneoktatásának kibontakozásáról, fejlődéséről. A SZÓ-LA-M Alapfokú Művészeti Iskola 50 éve tölt be vezető szerepet térségünk oktatási és kulturális szegmensében. Az iskola életében történt változások nem csak helytörténeti szempontból érdekesek, hiszen fejezeteiben olyan egyetemes pedagógiai értékek tárulnak szemünk elé, melyek térségi viszonylatban is hasznosítható közösségfejlesztési példaként állhatnak előttünk.

A SZÓ-LA-M Alapfokú Művészeti Iskola sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy évről évre olyan tehetségeket nevelnek ki, mint Csővári Csilla operaénekes, Szalay Éva zongoraművész, Szokody Anikó zongoraművész, vagy Szigetvári Dávid operaénekes, Solti Árpád zeneszerző és végül, de nem utolsó sorban Boldoczki Gábor trombitaművész, aki mára már Príma és Liszt Ferenc-díjas művész.

A SZÓ-LA-M Alapfokú Művészeti Iskola történetéről, oktatási tematikájukról, valamint versenyeredményeikről beszélgettem Soltiné Samu Zsuzsanna igazgatónővel, aki 2011 óta vezeti a kiskőrösi alapfokú művészeti iskolát.

Soltiné Samu Zsuzsanna iskolaigazgató

-Mikor és hogyan kezdődött meg a zeneoktatás Kiskőrösön intézményi keretek között?
-1969-ben alakult meg az iskola a kiskunhalasi zeneiskola fiókiskolájaként. Ekkor már a zeneoktatás szervezett keretek között zajlott, 4 pedagógus közel 100 tanuló oktatását végezte. Kiskunhalasról Csóti György járt át ide hegedűt tanítani és még főiskolás korában jött ide Pethő István és Fodor Katalin, akik mindketten zongora szolfézs szakos tanárok. A fa- és rézfúvós oktatást Filus Lajos végezte. Amint megszerezte főiskolai diplomáját, – törzsgyökeres kiskőrösiként – Albert József is csatlakozott a tanári gárdához, és átvette a fafúvós hangszerek oktatását.

Ligeti tér 1970-es évek (Ligeti Károly szobrával)

1972-ben vált önállóvá az iskola, mely ekkor már az Állami Zeneiskola Kiskőrös nevet viselte. A fenntartó Városi Tanács, Dr. Oláh Pál tanácselnök vezetésével nagyon sok segítséget adott a továbbiakhoz, hiszen itt minden a nulláról indult. Maga az épület a régi művelődési ház volt, melynek ma már nyoma sincsen.

1973-ban, amikor várossá nyilvánították Kiskőröst és elkészült a művelődési ház is, akkor ott kapott helyet a tanítás. Ez már óriási dolog volt, stabilitást jelentett az iskola életében, hiszen egy nyugodtabb környezetben folyhatott az oktatás. De ez még mindig csak az alapozás időszaka volt. Ahogyan jöttek a szakmai eredmények, felléptek a gyerekek, versenyeztek, szépen szerepeltek, helyezéseket értek el, úgy fejlesztette a város a hangszer és kottaállományt, a lemezeket, a bútorzatot, tehát mindent. A diákoknak és a tanároknak is teljesíteni kellett ahhoz, hogy fejleszthessenek, fejlődhessenek. Biztosan jól végezték a munkájukat, hiszen 1977-re megduplázódott a tanulói és ezzel párhuzamosan az oktatói létszám is, ezért egy önálló épületet kapott már a zeneiskola a Luther téren. Ez már egy óriási dolog volt, hiszen mindenkinek jutott külön terem és egy hangversenyterem is rendelkezésre állt. Ez akkoriban egy ideális állapot volt, de mivel tovább folytatódott a tanulólétszám növekedése, már a Luther téri épület is kicsivé vált, ezért párhuzamosan a művelődési házban és a zsinagógában is folyt az oktatás.

MSZMP Városi Pártbizottság székháza (1972)

1982-ben Boldoczki Sándor létrehozta a zeneiskola fúvószenekarát, mely mára Kiskőrös Város Fúvószenekara néven működik.

1986-ban végeztek egy országos felmérést, ahol a versenyeredmények alapján, a 13. helyre sorolták a Kiskőrösi Állami Zeneiskolát. Óriási eredménynek számított, hogy 17 év alatt ilyen nívós helyet ért el az iskola.

Ligeti Ifjúsági Központ (1986)

Az 1991-es évben a zeneoktatás mellett elkezdődött a grafikaoktatás is. Ekkor már több mint 300 gyerek tanult és 16 pedagógus oktatott itt.

A Dr. Pethő István igazgatósága alatti első 21 év az építkezés időszaka volt minden szempontból, akár az önálló főtárgyas hangszeres eredményeket nézzük, akár a kamarazenélést. Fodor Katalinnak nagy érdeme volt abban, hogy a gyerekeket, zongoristákat zenekarrá szervezte, amit az Orff-módszerre alapozott. Az ütős zenekarral nagyon sok helyen felléptek, melyekkel sok szép eredményt hoztak az iskolának.

1993-tól –Boldoczki Sándor igazgatói munkája során- tovább bővült a paletta. Táncművészeti ág keretében lehetőség nyílt néptáncot, balettet és modern táncot is tanulni.

1998-ban Albert József lett az intézmény igazgatója. Akkor már ide, a Tarnowi tér 1. szám alá költözött az iskola, ahol már kézműves, textil és kerámia foglalkozásokat is tartottak. A kínálat tovább bővült a színjátékoktatással.

Megváltozott az intézmény neve is, mely a Városi Alapfokú Művészeti Iskola nevet kapta. Nagyon fellendülőben volt ekkoriban a néptánc oktatás. Az általános iskolák alsó tagozatosai és a középiskolások is tanultak néptáncot a művészeti iskola táncpedagógusainak irányításával. A tanulói létszám közel 1100 fő volt és már 50 pedagógust foglalkoztattak, de végül egy törvényi változás kapcsán 2006-ban megszűnt a néptánc oktatás, melynek következtében felére csökkent mind a tanulói, mind a pedagógus létszám.

A művészeti iskola a 2000-es években

2007-ben újabb változás következett, hiszen a művészetoktatás is térségivé vált. Mint kiskőrösi székhelyintézmény, igazgatása alá került: Soltvadkert, Kecel és Császártöltés művészetoktatása is. Ismét nőtt a tanulói létszám, 650 diákot 35 pedagógus tanított. Az intézmény neve is megváltozott, Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézménynek hívták.

Az emlékplakettek

2007 az országos minősítés éve is volt, mely komoly eljárás eredményeként „Kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény” lettünk, majd 2010-ben a „Magyar művészetoktatásért” címmel egy intézményi szakmai kitüntetést is kapott az iskola.

2012-ben a császártöltési művészeti oktatás sajnos megszűnt, mivel az ottani település-vezetés nem támogatta tovább ezt a tevékenységet.

2013 megint csak egy sarkalatos év az iskola életében, mivel a fenntartás és működtetés kétfelé szakadt. Az intézmény fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ lett, míg a működtető továbbra is Kiskőrös Város Önkormányzata maradt. A gyökeres változás kiváló alakalom volt arra, hogy iskolánk nevét megváltoztathassuk. A SZÓ-LA-M nevet választottuk, mellyel a szolmizációs nevekre utalunk egy kicsit.

2013-2017 nehéz időszak volt iskolánkban, kicsit gazdátlannak is éreztük magunkat, hiszen az egyik fél a fenntartással, míg másik a működtetéssel foglalkozott. Ellenben olyan pedagógusi gárdánk volt, akik mindezen túl, nagy lelkesedéssel és legalább ekkora elhivatottsággal végezték munkájukat.

2014-ben a soltvadkerti művészeti oktatás a Magyarországi Evangélikus Egyház fenntartásába került, melynek oka az volt, hogy a nyugdíjasok további foglalkoztatása nehéz helyzetbe került. Soltvadkerten szinte csak nyugdíjaskorú pedagógusok tanítottak. Az egyházi fenntartásban ennek nem volt akadálya, így lehetővé vált, hogy folytatódjon ott is a művészeti oktatás, ami a mai napig is tart töretlen lendülettel. Úgy gondolom, hogy ez egy jó döntés volt és annak is nagyon örülünk, hogy az egyház befogadó volt.

2016-tól ismételten elkezdődött a néptánc oktatás 2 táncpedagógus iránymutatásával, több mint 100 gyermekkel nőtt tanulói létszámunk.

Az iskola napjainkban

2017 egy újabb sarkalatos állomás az iskola történetében. A tankerületi központok megalakulásával ismét egy kézbe került a fenntartás és a működtetés. A Kiskőrösi Tankerületi Központ irányítása alatt határozottan érezzük, hogy jelentős fejlődés van minden területen. Ebben a tanévben jelenleg 14 fő teljes munkaidős kollégánk, 4 részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógusunk és 3 óraadónk van, akik közel 390 gyermek oktatását végzik. A zeneművészeti ágon belül fafúvós, rézfúvós, billentyűs, magánének valamint vonós tanszakunk van. Képzőművészeti ágon grafikát, táncművészeti ágon néptáncot tanulnak növendékeink.

A néptánc tanszak bemutatója a Petőfi Sándor Művelődési Központban (2018)

-Hogyan lehet a SZÓ-LA-M Alapfokú Művészeti iskolába felvételt nyerni?
-Iskolánkban mindig június elején hirdetünk felvételt. A tanári óraszámok függvényében tudunk új növendékeket felvenni. A felvételt nyert hallgatókat természetesen mindig értesítjük a sikeres felvételiről. A zenei oktatást elkezdeni 7-9 éves korban a legcélravezetőbb. Iskolánkban a hangszeroktatás mindig együtt jár az elméleti oktatással is, mely az a bizonyos szolfézs tantárgy, amit minden kezdő gyermeknek fel kell vállalni ahhoz, hogy zeneiskolás lehessen. Ezt a tantárgyat 4 évig, hetente 1 alkalommal, kötelezően tanulják diákjaink. Sikeres alapvizsga után választhatják valamelyik zenekart vagy a zeneirodalom foglalkozást. A hangszeres oktatást személyre szabottan végezzük, hetente 2 alkalommal 30 percen keresztül. A művészetoktatási rendszer elsősorban az általános iskolásokra és gimnazistákra épül, ezért felnőttoktatással nem foglalkozunk.

A rézfúvós tanszak növendékeinek koncertje Kiskőrösön (2018)

-Milyen eredményekkel vesznek részt országos és helyi versenyeken a művészeti iskola növendékei?
-A versenyekre való felkészülés folyamatos munkát igényel. Ha valaki növendéket versenyeztet, akkor egyik versenytől a másikig dolgozik. Az országos versenyek általában két fordulós versenyek, ez az jelenti, hogy csak akkor jut tovább a gyermek az országos versenyre, ha a területi válogatón eredményesen szerepel. Hogy egy-egy adott versenyre mikor és ki nevez be, az mindig az adott gyerekanyagtól függ. Ez már annyira magas szint, hogy a tehetséges gyerekek közül is a legtehetségesebbekkel dolgoznak a tanárok.
Két saját szervezésű helyi versenyünk is van, melyeket már sok-sok éve rendezünk meg 3 évi rendszerességgel.  Az egyik a Területi Trombitaverseny, melynek életre hívója Boldoczki Sándor volt. A másik pedig a Delley József Területi Zongoraetűd Verseny. Ennek ötletgazdája Pusztai Virág volt. Ez egy igazi kuriózum, mert az etűdjáték egy konkrétan meghatározott területe a zenetanulásnak. Nagyon szeretik ezt a versenyt tanárok és diákok egyaránt, melyet mi sem igazol jobban annál, mint hogy 3 megyéből közel 100 gyermek jelentkezett a márciusban megrendezésre kerülő versenyre. Hogy melyik versenyen ki, milyen helyezést ért el, azt hiszem, hosszasan sorolhatnám. De egyet biztosan állíthatok, hogy mind az országos, mind a helyi versenyeken kimagasló eredményekkel szerepelnek tanulóink.

Bízom benne, hogy a gyökereket szem előtt tartva, még hosszú évtizedeken keresztül valósulhat meg Kiskőrösön a kodályi gondolat: „Legyen a zene mindenkié!”

Rónaszéki Tamás hegedűművész (2019)

Fennállásának 50. évfordulója alkalmából szeretettel hívja és várja Önöket a SZÓ-LA-M Alapfokú Művészeti Iskola, 2019. január 19-én (szombaton) 16 órai kezdettel megrendezésre kerülő volt növendékeinek koncertjére az intézmény Hangversenytermébe.

Kutyifa Icu