Az országosan megrendezésre kerülő Pedagógiai Szakszolgálatok Hete alkalmából 2019. április 8. és 12. között a Bács-Kiskun Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Kiskőrösi Tagintézménye egész héten tartó színes, széles rétegeket érintő programsorozatot kínált.

-Hirdetés-

A rendezvényt Nagy Éva tagintézmény-igazgató nyitotta meg, aki néhány szóban ismertette a szakszolgálat szervezeti felépítését és szakmai működését. Az előadássorozatot az Anya lettem! – Ki mutat utat?! című előadásával Mezőfi-Horváth Antónia klinikai szakpszichológus kezdte meg, aki az anyasággal, mint új szereppel kapcsolatos változásokat, kihívásokat és lehetséges megoldásmódokat emelt ki. Az előadás további részében az érdeklődők megismerkedhettek a mozgásfejlődés szintjeivel, a különböző életkorokban megjelenő mozgásformákkal Danics-Szemkeő Kinga gyógypedagógus és Kovácsné Oroszi Anett gyógytornász ismertetésében.

Elhangzott, hogy melyek azok a gyanújelek a mozgásfejlődés során, amelyek szakmai segítséget igényelhetnek. A mozgással összefügg az értelmi fejlődés és a beszéd is. Mozgásterápiával a kimaradások 10-12 éves korig pótolhatóak, ami azért nagyon fontos, mert a tanulási zavarok 70%-ában idegrendszeri éretlenség áll. Szó volt a korai fejlesztés jelentőségéről, a pedagógiai szakszolgálatnál igénybe vehető szolgáltatásokról is.

A rendezvény második napján az „érettség” fogalma került fókuszba az óvoda-iskola átmenet időszakában. Török Zsuzsa klinikai szakpszichológus a biológiai változások mellett, a pszichés funkciók érettségének fontosságát hangsúlyozta az iskolakezdés időpontjának megválasztásakor, majd Mezeiné Fejszés Zsuzsanna logopédus az iskolaéretlenség nyelvi területen megfigyelhető jeleit vette számba (szegényes beszédprodukció, szűk szókincs, stb.).

Figyelmeztető jel, ha a gyermek gyakran visszakérdez, ismétli önmagát, sokszor vét nyelvtani, grammatikai hibákat, ha nehézséget jelent az új szavak, versek, mesék felidézése, a sorrendiség megtanulása és összetett utasítások megértése. Gyóniné Jónás Réka gyógypedagógus a mozgásfejlesztés fontosságát hangsúlyozta az esetleges idegrendszeri éretlenség leküzdése érdekében.

A hét közepén Tehetség ≠ mintagyerek (?) címmel Pécsi Nóra klinikai szakpszichológus, Majoros Alíz Edit és Takács Ildikó gyógypedagógusok tartottak előadást, akik a tagintézményben zajló tehetséggondozás szakfeladat megvalósulásáról, valamint a megfelelő tehetséggondozást támogató pedagógiai, szülői szerepek fontosságáról beszéltek. A tehetséges gyermekek megismerése során kimagasló képességeik mellett, kortársaikhoz képest jelentős eltérések is tapasztalhatók. Magatartási, beilleszkedési problémáik, gondolkodási és temperamentumbeli sajátosságaik miatt gyakran adódnak nehézségeik a mindennapok során. Az előadás során bemutatásra kerültek a tehetséges gyermekek életútjának sikerei mellett az árnyoldalak is; a magasságok mellett a mélységek megélése egyaránt uralja életük minden területét, melyek kezelése, pozitív irányba terelése érdekében elengedhetetlen a szülők, a pedagógusok és a tehetséggondozásban részt vevő szakemberek szoros együttműködése is. A tehetséggondozás gyakorlati megvalósulásába is betekintést nyerhettek az érdeklődők. Az autizmussal élő tehetséges gyerekek körében jelentkező specifikus nehézségekről, valamint a fejlesztés irányairól is hasznos információk hangzottak el. A szakmai tartalmakhoz kapcsolódóan könyv és filmajánlókkal színesítették előadásukat.

A hét záró előadása a kamaszkorról szólt „Kamasz-panasz” címmel. Eilerné Windecker Edit pszichológus kiemelte, hogy fontos beszélni a serdülőkori normatív krízisről, arról a normál mederben folyó fejlődési szakaszról, ami nagy nehézséget, sokszor feszültséget, vitás helyzeteket okozhat az otthonokban és az iskolákban. Előadásában bemutatta a serdülőkori működés által megélt nehézségeket, tudatosította, hogy meddig is tart és miben nyilvánul meg a normál fejlődési folyamat krízisei, mi is állhat az esetleges elakadások hátterében (mely patológia irányába is fordulhat). Kiemelte, hogy a heves, érzelemdús, sokszor kimerítőnek megélt életkori szakasz mély megéléséből (nem az elfojtásából) léphet a serdülő, egy kiteljesedett, identitásában megerősödött, önbizalommal teli, komoly terheket bíró, autonóm személyiségjegyeket hordozó felnőtté.
Csóvics Tünde gyógypedagógus a serdülőkor nehézségeit pedagógiai szempontból közelítette meg, különös tekintettel a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség (BTMN) és a sajátos nevelési igényű (SNI) státusszal rendelkező tanulókra fókuszálva. Az előadás során kiemelte a szakértői véleményben foglalt jogosultságok értelmezését, illetve a tanulók, pedagógusok, szülők jogait és kötelezettségeit. Érintette a pályaválasztás során felmerülő gondokat, javaslatokat adott a tanulási motiváció elősegítésére, valamint, hogy a tanulók pozitív visszajelzés alapján sikerélményhez jussanak. Pásztorné Molnár Judit gyógytestnevelő a leggyakoribb rendellenességeket ismertette a résztvevőkkel, kifejezetten a kamaszokat érintő problémákat a továbbtanulás tükrében.

Az ismeretterjesztő előadások mellett a hét folyamán nyílt órákkal várták a szakemberek az ellátásban részt vevő gyermekek/tanulók szüleit a logopédiai ellátás, a korai fejlesztés és a gyógytestnevelés szakfeladatában, hogy a szülők bepillantást nyerhessenek gyermekeik fejlesztési folyamatába.

A héten sor került a korábban meghirdetett „Akkor vagyok a legboldogabb…” témájú országos szintű rajzpályázat eredményhirdetésére (elektronikus formában). A közel 400 rajz közül 74 gyermek alkotását díjazták a szakszolgálat dolgozói. A díjnyertes pályázatok kiállításra kerültek a Petőfi Sándor Művelődési Központ földszinti termében.

Összességében rendkívül színvonalas, sokrétű és széles szaktudásról árulkodó programsorozatot kínáltak a szakszolgálat dolgozói, akik nemcsak a szakszolgálati héten, hanem a mindennapokban is jelentősen hozzájárulnak a járásban élő gyermekek/tanulók testi-lelki jól-létéhez.

B.M