Korábbi vizsgálatok eredményei alapján jól tudjuk, hogy az olvasás szeretetét is szüleinktől „örököljük”, vagy éppen nem örököljük. A gyerekek olvasási kedve, érdeklődése, szokásai a szülői házban látott minták átadása révén alakulnak ki. Azonban a jó hír az, hogy bármikor dönthetünk úgy, hogy változtatunk ezen. „Az vagy, amit megeszel!”- tartja a mondás. Egy biztos, testünk sokszor árulkodik arról, hogy milyen életet élünk! Ruházatunk, megjelenésünk pedig mindarról, hogy milyen értékeket képviselünk. Na de mi a helyzet a szellemi táplálékokkal és a kommunikációval? Azt hiszem egyetértünk abban, hogy szókincsünk, képzelőerőnk fejlesztésére nagyszerű lehetőség rejlik az olvasásban.  A könyvben az a legnagyszerűbb, hogy minden életkorban, minden évszakban, minden hangulati állapotban más és más jelentést hordoz számunkra, mely attól is függ, hogy milyen kihívásokon, nehézségeken, vagy örömteli pillanatokon megyünk keresztül éppen.

Olvasóink segítségével összegyűjtöttünk néhány könyvet, melyeket szeretettel ajánlunk:

Eleanor H. Porter: Az élet játéka
Milyen is egy gyermek? Olyan, mint aki egyenest az égből jött. Isten képe még torzítatlan benne. A világi okosság, a felnőttek mesterkedései még át nem formálták. Nem tud még semmiről és semmije sincsen. Hamvas, eredeti és közvetlen. Védettségben él, és mindenestül átadja magát azoknak, akik szeretik. Ámulva néz szét maga körül. Ami rossz, hamar elfelejti, s mindjárt fölfedez mindenben valamit, aminek örülhet Örökké játszik, nem fárad bele napestig. Tudat alatt mindnyájunkban ott él még a hajdani gyermek, hacsak a nevelés, a világ elszürkítő hatása máris ki nem ölte belőlünk. E kis regényben nem a felnőttek világa öli meg a gyermekit, hanem megfordítva: egy hús-vér gyermek hódíja meg varázsával a felnőttek állig begombolkozott világát – szinte játszva. Mondanivalója – hogy örömre születtünk a világra – mindig és mindenütt érvényes.

Az élet játéka

María Duenas: Öltések közt az idő
Nemzetközi sikerkönyv egy látszólag hétköznapi asszonyról, aki tehetségét és bátorságát arra használja fel, hogy elismert divattervezővé, majd a második világháború alatt a szövetségesek titkos ügynökévé küzdje föl magát. A máris európai bestsellernek számító Öltések közt az idő azok közé a ritka, gazdag szövetű regények közé tartozik, amelyek az utolsó oldalig fogva tartják az olvasót. María Dueñas megmutatja, milyen az, amikor egy mesteri mesélő magával ragadja az embert.

Edward Rutherfurd: New York – A város, ahol az álmok születnek
New York a világ egyik legizgalmasabb és legösszetettebb városa. Az amerikai álom és a szabadság szimbóluma. Ennek a városnak az életét meséli el Edward Rutherfurd nagyszabású, három és fél évszázadon átívelő regénye. A történet nyomon követi New York küzdelmeit és felemelkedését az alapítástól kezdve egészen 2001. szeptember 11-ének mindent megrázó tragédiájáig. A hajdani szerény halászfaluból a szemünk láttára fejlődik ki a minden képzeletet felülmúló metropolisz, milliónyi ember otthona. Rutherfurd regénye nem pusztán egyszerű városrajz, hanem családok, emberek sorsának finom érzékenységgel megrajzolt krónikája. A város története ugyanis a benne élő emberek történetéből íródik, szorgos polgárok, gátlástalan pénzemberek, jobb sorsra érdemes emigránsok életéből, akik szerettek és gyűlöltek, örültek és elbuktak ebben a sosem alvó, gigászi vadonban.

Színia Bodnár Erika: Az öltözködés mágikus titkai
Az öltözködés a társadalmakban fontos szerepet játszott és játszik ma is. A ruházat véd az időjárás viszontagságaitól, de nem ez az egyetlen feladata. Kifejezhet társadalmi rangot, népcsoporthoz tartozást, életkort, családi állapotot, stb. Ezzel mindenki tisztában is van, hiszen naponta használja az öltözködés jelrendszerét. Van azonban az öltözködésnek olyan szerepe is, amelyet nagyon kevesen ismernek: a finomerő szintű hatása, amelyet a felhasznált anyagok és a felhasznált minták, színek, jelképek határoznak meg. Akármilyen hihetetlen, a viselet gyógyíthat, erőt adhat, de éppígy megbetegíthet és gyengíthet is bennünket…

Rejtő Jenő: Konzílium az őserdőben
Az Afrikában játszódó kisregény főhőse egy orvos-kalandor: az abszurdba hajló alaphelyzet, illetve Morbicer és a bennszülöttek kulturális különbségei számos komikus helyzetet eredményeznek. Az elbeszélés azonban jóval mélyebb üzenetet is hordoz: a humoron túl a hagyományos életrend és a modern civilizáció ütközésének tragédiájáról is szól. Mindez nem meglepő, hisz a II. világháború idején Rejtő maga is megtapasztalhatta a 20. század technikai fejlődésének zsákutcáit, a szilárdnak hitt értékek amortizálódását, a morális értékek morzsálódását (fegyverkezés, az államhatalom túlburjánzása, jogfosztottság stb.).

Irwin Shaw: Oroszlánkölykök
Irwin Shaw nevét az Oroszlánkölykök című regénye nyomán ismerte meg a világ. A háborúban önkéntesként részt vett író három katona – egy német náci, egy amerikai értelmiségi és egy üldözött zsidó – párhuzamos élettörténetén keresztül mutatja be a szövetségesek nyugati hadműveleteit, az amerikai hadigépezet működését és a partraszállás drámaian izgalmas óráit.

A globalizáció hiénia

Összeesküvés elméletek sorozat: A globalizáció hiénái
Manapság már elvetendő, sőt, megvetendő a feudális, kommunista, avagy fasiszta rendszerek alkalmazása… A jelenlegi trend szerint a „globalizmus az elképzelhető legtökéletesebb gazdasági és társadalmi szisztéma, amely biztosítja egyrészt a demokráciát, szavatolja az emberi alapjogok érvényesülését, munkát, jövedelmet ad, fejlődést, és azonos, tehát átlátható jogrendszert teremt a világ minden pontján”. A különböző kereskedelmi, gazdasági és politikai uniók, szövetségek egyetlen hatalmas, az egész bolygót behálózó rendszerré állnak össze, amely „azért áldásos, mert így valósul meg a szabad áru- és munkaerőáramlás ideája”. Ez az áldott nagy szabadság azonban elsősorban a nagyvállalatokra, a multinacionálissá terebélyesedett cégekre, és nem a társadalomra, az emberekre, a munkavállalókra vonatkoztatható. Még az embereket is uniformizálni akarják például a divattrendek, az egyfajta kultúra akár erőszakos terjesztésével. Így ugyanazok a gondolkodási és viselkedési sémák alakulnak ki az egész emberiség esetében, vagyis a teljes populáció nem csak hogy könnyedén irányíthatóvá, utasíthatóvá, de nagyszerűen kiszámíthatóvá is válik… „Nincs új a Nap alatt”, ez köztudott. Az alaphelyzet mindig ugyanaz: A hétköznapi ember, az egyszerű munkavállaló, az úgynevezett „lakosság” vagy „nyáj” arra rendeltetett, hogy kiszolgálja az aktuálisan hatalmon levőket, termelje számukra a profitot, de leginkább az extra profitot.

Robert Betz: Lépj ki a régi cipődből! (Adj új irányt az életednek!)
Az ismert pszichológus és életvezetési tanácsadó, Robert Betz segítségével radikálisan őszinte leltárt készíthetünk az életünkről. Megszabadulhatunk a régi mintáktól, berögződésektől és szokásoktól. A hozott szokások, tulajdonságok, az otthon látottak hihetetlen módon meghatározzák mindennapjainkat. Nagyon fontos, hogy átgondoljuk, újragondoljuk az életünket, új irányt adjunk neki, hogy így tudatosabbá válva boldogabban, egészségesebben élhessünk. Sem felszabadultak, sem könnyedek, sem boldogok nem lehetünk, amíg ezeket a régi cipőket le nem vesszük. Fizikai, szellemi és lelki terhek cipelése helyett végre új életet kezdhetünk, és a szívünk dalolni fog a boldogságtól…

Szent Biblia, azaz Istennek és ó és új testamentomában foglaltatott egész Szent Írás
“Minden írás, amit Isten sugalmazott, jól használható a tanításra, az érvelésre, a feddésre, az igaz életre való nevelésre, hogy az Isten embere tökéletes legyen és minden jóra hajoljon” (2Tim 3,16-17).

Szent Biblia

Melanie Joy Ph. D.: Miért szeretjük a kutyákat, esszük meg a disznókat, és viseljük a teheneket?
A karnizmus egy domináns hitrendszer, amit sokféle védekező mechanizmus és javarészt nem vitatott feltevés támogat; olyan uralkodó ideológia, ami elősegíti, hogy az emberek támogassák az állati termékek használatát, különösen a húsfogyasztást. A Melanie Joy nevéhez fűződő karnizmus, mint fogalom érzékeltetésén keresztül bemutatja azt a hitrendszert, amelyet folyamatosan építettek belénk, és használnak ki előszeretettel a manapság is működő globális élelmiszeripari multinacionális cégek. Hogyan szerethetjük a kutyákat és gondoljuk természetesnek azt, hogy más élőlényeket – amelyek némely esetben intelligensebbek a kutyáknál – tudatunkban lealacsonyítjuk és a valóságban lemészároljuk őket? A karnizmus egy olyan mélyen a tudatunkban megbúvó hitrendszer, amely érezhető lelkiismeret-furdalás nélkül tesz bennünket erre képessé. Ez az az információ, amelynek megismerése minden ember számára egyaránt fontos ezen a bolygón.

„Azért vagyunk a világon, hogy összhangban éljünk. Akik megértik ezt, nem harcolnak többé.” (Buddha)

Kutyifa Icu