Bizony, kora tavasszal jön el a kerti tavak létesítésének ideje. Megtervezés, kimérés, földmunka, vízfeltöltés, növények. állatok, szellőztetés, kész! Bizony, sokan akartak kerti tavat mostanában. Aztán ha jött a belvíz,  ott is lett, ahová nem tervezték. Amikor meg beköszöntött a hosszan tartó aszály, dupla erővel kellett tölteni, hogy ne párologjon el olyan hamar a víz. Jelen cikkünkben most mégis inkább azokkal foglalkozunk, akik akarták, létesítettek, viszont most, néhány év elteltével nem igazán tudják, mit is kezdjenek a néha zöld, néha barnás vízfelülettel. Aki a kérdésekre válaszol, Kévés Andor kertészmérnök.

  • Mit kell tudni a soltvadkerti mesterséges kerti tavakról?

Vadkerten már több tucat kerti tó van, melyek mérete különböző. Ugyancsak változatos a bélésanyag és a tó kinézete. Az ok, hogy miért is létesült az a tó, nem mindig egyforma. A Material Plastik, illetve egyes bócsai baromfitelepek  esetében a tűzi víz tározó kerti tó is egyben. Ők törekedtek az esztétikumra. Máshol ez nem volt mérvadó. De ami közös, az az, hogy mindegyikben meg fog jelenni az élet: legalábbis a baktériumok és az algák szintjén.

  • Mekkora vízfelületnél beszélhetünk egyáltalán tóról?

Minimum 6-7 m2 szabad vízfelület kell ahhoz, hogy egy tó életképes legyen. Ha most létesítem a tavamat, el kell döntenem, milyen anyagú legyen a fala: műanyag, fóliázott, agyag, esetleg beton. Ez pénz és szándék kérdése. Ha nem stabil a meder, nyáron kiszáradhat, elszivároghat a víz. Viszont ebben az esetben pótolni kell a vizet szennyvízmentes kútból. Viszont a klóros víz nem sem jó.

  • A tavasz beköszöntekor fura színe lesz a víznek. Ez mitől van?

Ahogy beindul a természet, az algák megjelennek: ez az alga- vagy tóvirágzás. Fajtájuk szerint lehetnek egysejtű vagy fonalas algák. Egy jól beállt tónál — azaz ha megfelelő a növények illetve állatok aránya a tóban — 3-4 hét után mindenféle vegyszeres kezelés nélkül leülepednek az algák és beáll a biológiai egyensúly.

  • Milyen növényeket érdemes tudatosan telepíteni tavunkba illetve mellé?

A vízfelület minimum 1/3-át árnyékoló növényzetnek kell fednie. Nézzük a vízen úszó növényeket! Ezek a vízi liliom, (vízi jácint, vízi saláta) – ezen két növényt kiváló vízszűrő képessége ellenére invazív fajnak titulálták és kereskedelmi forgalomból kivonták –  és a békalencsék.

Szükség van az oxigéntermelő növényekre is, mint pl. a hínárfélék, melyek az összetettebb életformákat (halakat) oxigénnel látják el. Vannak vízparti növények, mint nád, sás, buzogány, melyek kisebb-nagyobb kertészeti árudákban kaphatók. A víz imitátor növények, mint a sásliliom, nem igényelnek vizenyős helyet, de a tavunk partján mindenképpen jól mutat. A sekély vízi növényekhez tartozik a nőszirom, mocsári gólyahír, a gyapjúsás és vízi hídőr. Ezek ugyancsak kertészeti árudákban szerezhetők be.

Hamis az a nézet, mely szerint a kerti tó vizét tavasszal ki kell szivattyúzni és újat kell bele tenni. Éppen ezzel borítjuk fel a víz biológiai egyensúlyát. Ha zavaros a víz, az a helytelen tápanyag-növény-állat egyensúly miatt van.

  • Na és a halak? Valaki azért létesít kerti tavat, hogy gyönyörködjön a halakban, más már rögtön „lógatni” is akar.

Halakat csak akkor szabad telepíteni, ha a növényzet kellőképpen beállt. A halfajták esetében különbséget kell tenni az aranyhal, a ponty és a koiponty között. A ponty gyorsan nő és mindent feldézsmál, de a 3. évben kifogható és megsüthető. A koipontynak ellenben közel 20 színváltozata létezik. Ezek felülről nagyon látványosak és 1-1 minőségi példány ára néha csillagászati is tud lenni. Az aranyhalak apró termetűek és nagyon szaporák. Vannak még ezen kívül a honos halfajták, pl. kárász vagy compó, melyek nagyobb tavakban jól megélnek.

  • Mennyire etessem én őket, illetve mennyire eszik egymást?

A paradicsom hal, a sziámi harcos hal és a gurámi jól megél a szúnyoglárvákon, és nem szükséges nekik a vízben oldott oxigén. Télre azonban kiveendők, mivel trópusi halak és az akváriumban át tudnak telelni. A nagyobb halak ritkítják a kisebb halakat, az ebihalakat és a szúnyoglárvákat. A békák jönnek maguktól is.

Etetésnél fontos szabály: 10 foknál hetente egyszer lehet adni a halaknak, de mindig csak annyit, amennyit egyszerre elfogyasztanak. 13 fok fölött maximum naponta egyszer.

Kérdéseikkel nyugodtan forduljanak hozzám!

Káposzta Lajos