Attól, hogy egy ország gazdag, még nem biztos, hogy képes egyenlő tanulási esélyeket biztosítani a gyerekeknek. Sőt, a szegényebb országokban élő gyerekek gyakran jobban teljesítenek az iskolában, mint a tehetősebb országokban tanulók – áll az UNICEF “Egy igazságtalan kezdés: Egyenlőtlenség a gyerekek oktatásában a gazdag országokban” című jelentésében. A tanulmány 41 országot rangsorol az Európai Unió, valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamaiban az óvodai, általános iskolai és középiskolai oktatási egyenlőtlenségek alapján. A kutatás arra is kereste a válaszokat, hogy milyen módon befolyásolják a gyerekek teljesítményét az olyan tényezők, mint a szülők foglalkozása, a migrációs háttér vagy az iskolai jellegzetességek. Magyarország a középmezőnyben végzett a felmérésben.

A felmérés az óvodai szint esetében azt tekinti mérvadónak, hogy a gyerekek hány százaléka vesz részt szervezett oktatásban egy évvel a tanköteles kor elérése előtt. Az általános- és a középiskolai szinten egyaránt az olvasásban legjobban és legrosszabbul teljesítő diákok közötti távolság volt a legfőbb indikátor. A kutatás az általános iskolások között a 10 évesekre, a középiskolai tanulók között pedig a 15 éves korosztályra fókuszált, az utóbbiak közötti egyenlőtlenség mutatja meg a leginkább a tanköteles kor vége felé közelítők helyzetét.

„A gazdag országok többet tehetnek és többet is kell tenniük a hátrányos helyzetű családok gyerekeiért, mert őket veszélyezteti a leginkább a lemaradás” – mondta dr. Priscilla Idele, az UNICEF firenzei Innocenti Kutatóközpontjának igazgatója. 

Magyarország a lista középső traktusában kapott helyet, az óvodai rangsorban a 32. pozíciót foglalja el, míg az általános- és középiskolai rangsorban is egyaránt a 19. helyezést érte el. A régióban Ausztria ugyanebben a listában a 10., 5. és 29. helyeket érte el, míg Szlovákia például a 37., 21. és 32. pozíciókat. Az általános iskolai oktatásban Hollandiában a legkisebbek az egyenlőtlenségek, ám a sikert beárnyékolja, hogy az ország a középiskolások körében már számos egyenlőtlenséget mutat (26. hely). A 15 évesek körében Lettországban a legjobb a helyzet. A balti ország teljesítménye kimagasló, hiszen a két iskolai kategóriában az első, valamint a második helyen végzett a rangsorban. A középiskolások egyenlősége alapján jól szerepelt még Írország és Spanyolország is. A 15 évesek olvasási készségei között Máltán, Bulgáriában és Izraelben vannak a legnagyobb egyenlőtlenségek.


A kutatás megállapítja, hogy az általános iskolások és a 15 éves középiskolások teljesítményét Magyarországon jelentősen befolyásolja a szülők foglalkozása: a magasabban kvalifikált szülők gyermekei jobb eredményt érnek el. A családi háttér hatással van a gyerekek terveire is: még az azonos teljesítményű középiskolások közül is a jobb helyzetűek szignifikánsan nagyobb arányban készülnek a felsőoktatásba, mint az alacsonyabb státuszú családi háttérrel rendelkező társaik.

Megvizsgálták azt is, hogy az iskolák közötti különbségek kapcsolatba hozhatók-e a tanulók teljesítményével. Magyarországon ez a hatás nagyon erős, sőt a középfokú oktatásban még fokozódik is olyannyira, hogy az iskolák közötti különbségek hatása meghaladja az iskolán belüliekét.

A felmérés készítői érdeklődtek aziránt is, hogy az iskolai online és offline erőszak mennyire elterjedt, és ez hat-e a diákok olvasási készségeire. Magyarország azon országok közé tartozik, ahol ez a jelenség kevéssé hat a teljesítményre. Az oktatáspolitika és az alkalmazott tanítási módszerek is fontos befolyásoló tényezők. Magyarországon például csak a középfokú intézmények 35,1 százalékában folyik valamilyen csoportmunka, míg Ausztráliában ez az érték 88,1 %.

A felmérés készítői úgy vélik, sok esetben megfelelő szabályozással javítani lehetne az eredményeken. Az ajánlások között szerepel a magas színvonalú kora gyermekkori oktatás biztosítása minden gyermek számára, a nemek közötti különbségek, valamint a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. Fontos, hogy minden gyerek elérjen egy jó minimum színvonalat, továbbá az is, hogy a döntéshozók ne csak az országok átlagos teljesítményére, hanem az átlagok mögött meghúzódó egyenlőtlenségekre is koncentráljanak.

 

 

Sajtóközlemény
2018. október 31.