Szinte minden országnak megvannak a maga szilveszteri hagyományai, ősidők óta fontos szerepet kap az Ó év búcsúztatása.

A polgári év utolsó napja, Szent Szilveszter pápa ünnepe. Este óévi hálaadást tartanak a templomokban. Szilveszterkor és újévkor a szokások és hiedelmek célja, hogy biztosítsa a következő esztendőre az emberek egészségét, szerencséjét, bő termést, az állatállomány szaporaságát. A népi kalendárium szerint szilveszter az újév első napjával összefüggő nap, ezért a két nap szokásai, hiedelmei gyakran azonosak, illetve mindkét napra érvényesek. Az éjféli zajkeltésnek – kongózásnak, csengőzésnek, pergőzésnek – ezen a napon fontos szerepe van. Részben azért, hogy mindenki felébredjen és az új esztendőben szorgalmasan dolgozzon, másrészt azért, hogy a nyáj az újév beköszöntésekor a másik oldalára forduljon. Ezért a nagyobb fiuk végigjárták a házakat, és kolompolással, ostorpattogtatással riasztották fel a jószágot, hogy megforduljon. Úgy vélték ugyanis, hogy ezzel biztosítják az állatok szaporaságát, és egészségét. A háziak borral, pálinkával, süteménnyel kínálták, és különböző ajándékokkal jutalmazták őket.

Babonák :
A babonák széles skálája a szilveszter ünnepéhez kötődik. Ekkor teszünk fogadalmakat, s ekkor tehetünk legtöbbet a következő évi sikereinkért.
Csupán néhány évszázada lett Január első napja az újév kezdete, a régi időkben tavasszal vagy ősszel kezdődött az új esztendő.
Az újévi szokások nem változtak az idők folyamán: még mindig úgy tarják az év első napja döntő szerepet játszik abban, hogy milyen szerencsénk lesz az új évben.
Sokan készítenek szerencse pogácsát, vagy tortát amibe egy érmét sütnek. Aki megtalálja az érmét, annak nagy szerencséje lesz.
Az ó évtől mindig hangosan, zajosan búcsúztak el, hogy elijesszék az ártó szellemeket.
Fontos, hogy az év utolsó napján csupa jó dologgal vegyük körül magunkat.
Mosni, takarítani tilos,mert ez nem hoz szerencsét!

A jóslás fontos szerepet kap az új év kezdetén. Úgy vélték, az év utolsó napjának álmai előre vetítik a jövőt .

Régen fokhagyma kalendáriumot is készítettek az időjárás megismeréséhez. 12 fokhagymába sót tettek, mindegyik hagyma egy-egy hónap megfelelője volt. Ha a hagyma reggelre átnedvesedett, arra a hónapra sok csapadékot vártak.

A lányok gombócot főztek, mindegyikbe egy-egy férfinév került. Amelyik gombóc először feljött a víz felszínére, az jelezte a leendő férj nevét . Gyakran ólom vagy viasz segítségével próbálták megfejteni a jövőt. A felmelegített ólmot/viaszt hideg vízbe öntötték, s a kapott forma segítségével fejtették meg a jövő titkait.

Magyar babonák :
-Újév napján ne vigyünk ki semmit a házból mert  ” elszáll a tehén haszna”.-Nem szabad baromfi húst ennünk, mert a baromfi elkaparja a szerencsénket.

-A hallal is jobb óvatosnak lenni, mivel folyó menti vidékeken szerencsét hoz (ahány pikkely, annyi pénz), másutt viszont baljós állat , hiszen elúszik vele a szerencse.

-A gazdagságot többféle rétessel lehet hosszúra nyújtani.

-A Dunántúl egyes részein úgynevezett tollaspogácsát sütöttek: a pogácsák közül előre kijelölték, melyik családtaghoz tartoznak, és egy-egy tollat szúrtak beléjük, majd a tollak sütés alatti sorsából következtettek az emberek sorsára. Akinek a tolla megégett, az már nem érte meg a következő tollaspogácsa-sütést.
Ismert szokás volt vidéken a nyájfordítás is, a cél az volt, hogy az állatok felébredjenek és a másik oldalukra feküdjenek, így gondolták szaporaságukat biztosítani.

-Erdélyi hagyomány a nagyobb ünnepeken – így húsvétkor és pünkösdkor is – a tüzeskerék-engedés. Szalmával betekert kereket meggyújtottak, és legurították a domboldalról. Úgy tartották, a kerék összeköti az óesztendőt az újjal.

-Ismert szokás volt vidéken a nyájfordítás is, a cél az volt, hogy az állatok felébredjenek és a másik oldalukra feküdjenek, így gondolták szaporaságukat biztosítani.

-A bukovinai székelyek szilveszterkor hagymából jósoltak a következő évi időjárásra.
A gazda félbevágott egy fej vöröshagymát, 12 réteget lehántott róla, ezek jelképezték egyenként a hónapokat. Mindegyikbe szórt egy kevés sót, és amelyikben reggelre elolvadt, az a hónap csapadékosnak ígérkezett, ha azonban a só megmaradt a hagymalevélben, akkor szárazságra lehetett számítani.

-Az új év első napján igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól. Ugyanígy kerülendő volt mosni, teregetni, varrni, fonni, ez akár a család egy tagjának halálát is hozhatja!

-Az új év első napján igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól. Ugyanígy kerülendő volt mosni, teregetni, varrni, fonni, ez akár a család egy tagjának halálát is hozhatja!

Szerencsét hozó ételek :
A lencse

A szerencsehozó szimbolika másik jellegzetes étele ugyanis a lencse. A már több mint ötezer éve fogyasztott hüvelyest január elsején, első étkezésként kell enni. Aki így tesz, annak az év során soha nem ürül ki a pénztárcája. Egyéb szemes termények is hasonlóan hoznak szerencsét: a köles vagy a rizs. Ugyancsak bibliai történet az éhes Ézsaiásé, aki egy tál lencséért adta el elsőszülöttségi jogát.

A malac, azaz malacsült

Disznóhúst azért érdemes ennünk, mert a disznó előretúrja a szerencsét. A ropogósra sütött malac boldog, minden szempontból ígéretes esztendőt jelent. Ezért még a megrögzött hitetlenek is boldogan ragadnak kést és villát a malacpecsenye láttán.
A megszokott, sertéshúsból készült ételek, mint például a rántott hús, szóba sem jöhetnek, szerencsét csak a fül, a farok, a köröm és a csülök hozhat.