A műanyag-szennyezés hamarosan az egyik legnagyobb egészségügyi fenyegetéssé válik. Az elmúlt időszakban nem egy tanulmány és portál foglalkozott az asztali vagy az egészségesnek tartott tengeri só, esetleg kősó kérdésével, és nem véletlenül.

Tengeri vagy asztali só?

A tengeri sót az óceáni víz vagy a sósvízi tavak elpárologtatásával állítják elő, általában kis feldolgozással. A vízforrástól függően különböző nyomelemeket tartalmazhat.  A benne lévő ásványi anyagok más ízeket és színt adnak ennek a sónak.

Az asztali sót jellemzően a földalatti lerakódásokból bányásszák. Az asztali só feldolgozása során előfordulhat, hogy csökken a benne lévő ásványi anyagok mennyisége, mindemellett a finomított fajtája csomósodásgátló adalékanyagokat is tartalmaz. A legtöbb asztali só jódot is tartalmazott, amely nélkülözhetetlen tápanyag, amely segít az egészséges pajzsmirigy fenntartásában.

Az East China Normal Egyetem  kutatása szerint a tengeri só már nemcsak nátrium-kloridot és ásványi anyagokat tartalmaz, hanem mikro-műanyagrészecskéket is.  Egy kilogramm tengeri só akár 600 mikroműanyag részecskét is tartalmazhat, így ha a napi ajánlott mennyiségű sófogyasztást tekintjük (napi 5 gramm), akkor naponta három mikroméretű műanyag is a szervezetünkbe kerül.  A számok valószínűleg eltérőek, attól függően, hogy hol és milyen módszerrel bányásszák, állítják elő a tengeri sót.

A probléma egyre nagyobb, hiszen a Föld világtengerei és óceánjainak mintegy 98%-a szennyezett, vagyis szinte nincs a vizeknek olyan kis területszakasza sem, ahonnan ha mintát vennénk, ne tartalmazna több-kevesebb mikro-műanyagrészecskét.

A riasztó jelek már túlmutatnak a tengereken is, hiszen a műanyag belépett az élelmiszerláncba. A mézben és a sörben is kimutatták, hogy szokatlanul nagy mennyiségű műanyag-mikroszemcsét tartalmaznak. A beltéri porban is jelen van, így óhatatlanul bekerül otthonunkba, konyháinkba, ételeinkbe. A műanyagok használatának korlátozására vagy éppen tiltására már akadnak jó példák és az újrahasznosítással is kísérleteznek már többen.

Elindították a világ első óceántisztító gépét

A világ első óceántisztító gépének felállítása nemrég, ez év májusában kezdődött meg a Csendes-óceánon lebegő hatalmas szemétsziget közelében. A két Franciaországnyi, többnyire műanyagból és halászati eszközökből álló kiterjedt szeméthalmot először 1997-ben fedezték fel; mérete azóta is folyamatosan nő.  Erre az ember által létrehozott problémára reagált az a holland feltaláló Boyan Slat, aki 18 éves korában megálmodta az óceántisztító gépet és azóta létrehozta a The Ocean Cleanup non-profit szervezetet és kutatócsoportot.

A szakértők szerint a gép körülbelül öt év alatt tisztíthatja meg a Csendes-óceáni szemétsziget területének felét, ami hatalmas előrelépés lenne, hiszen a hulladék évente több, mint százezer bálna, delfin és fóka halálát okozza. De a felmérések szerint a vízimadarak, halak, és más tengeri élőlények sincsenek biztonságban a műanyag-szennyezés miatt.

Ha a műanyaggyártásunk nem csökken jelentősen, akkor a műanyag-szennyezés hamarosan az egyik legnagyobb egészségügyi fenyegetéssé válik. Amikor az állatok szervezetében, a sóban, a vízben, sőt a porban is jelen van, akkor ez nagyon is valós probléma, melyre megoldás lehet a környezettudatos fogyasztás és az újrahasznosítás is.

Forrás: https://sokszinuvidek.24.hu, http://vjm.hu

MEGOSZTÁS
Előző cikkStammtisch
Következő cikkTöbb pénz jut a családokra