Június 23-án hagyományteremtő céllal szervezte meg a soltvadkerti Katolikus Képviselőtestület a Juniálisra keresztelt rendezvényét. Nyitott kapukkal vártak minden érdeklődőt a plébánia udvarába. 

A kapun belépőket egy mini kiállítás fogadta, amely a katolikus templom történetéről mesélt, olyan képekkel illusztrálva, amit a hívők nagy része még sosem látott. Ezeket Tóth Ferenc és Király András, volt plébánosok gyűjtötték össze és rendezték albumokba. A kiállításhoz 13+1-es totó feladat kapcsolódott, amelyen 2 db telitalálatos is volt, természetesen nyereményeket is osztottak. 

Mielőtt a kertbe léptek volna az érkezők, egy újabb kiállításon megtekinthették a különböző alkalmakra hordott miseruhákat, régi bibliákat, imakönyveket. Sajnos ezeknek az eredetéről nem maradtak fent feljegyzések. Az udvarban pedig már igazi kerti parti hangulat várt mindenkit. Batyus jellegű volt a rendezvény, az asztalok roskadoztak a sok finomságtól. Gábor atya üdvözölte a csapatot, örömét fejezte ki, hogy milyen sokan összejöttek.

A sütögetés sem maradt el, Bozsókiék csevapcsicsája, pljeskavicája, és a grillen sütött tarja, csirkeszárny nagy sikert aratott. Hozzá finom miseborokat is kóstolhattak, köszönet érte a Lantos borászatnak.

A foci VB rajongói sem maradtak le az eseményekről, ők külön sátorban szurkolhattak a csapatoknak, a mérkőzéshez pedig a csapolt sör dukált. A hátsó kert a gyerekek birodalma lett, Szabadi Mónika és Bibókné Szegedi Éva változatos játékokkal készültek, de a nagyobb fiúk focizhattak is. Rengeteg zsákbamacska készült, ötletes, hasznos tárgyak lapultak a csomagokban. 

Az est folyamán egy kis ünnepi műsor is készült Gábor atya születésnapja alkalmából, persze a torta és a tűzijáték sem maradhatott el. Ahogy kezdett sötétedni, meggyújtották a tábortüzet, hiszen ez a nap Keresztelő János névnapjához kötődik, ugyanakkor elkezdődik a csillagászati nyár is, és a néphagyományok szerint tűzzel űzték el a sötétséget.

A gyerekek és felnőttek gitározással, énekléssel ünnepelték az év legrövidebb éjszakáját.

Ezt a rendezvényt szeretnék hagyománnyá tenni, hiszen nagyon fontos a közösségformálásban, az egyházközség a híveké, nekik kell megtölteni élettel, hittel, programokkal.

-K.Gy.-