Kiskőrös város fúvószenekarának előadására érkezhettek az érdeklődők az elmúlt szombaton a délután fél háromkor kezdődő címeravató ünnepségre, a Soltvadkertet, Kecelt és Kiskőröst összekötő körforgalomhoz, a három város találkozási pontjához.

-Hirdetés-

Az ünnepség Szappanos EmeseWeöres Sándor: Harmadik szimfónia – szavalatával kezdődött, majd Supka Éva köszöntötte a résztvevőket és ismertette a címerek leleplezésének menetét.

„Nem lehet méltóbb és szebb kifejezése a három város kapcsolatának, barátságának, meghatározó mindennapi életének, mint az a három zászló a három város bekötő útjáról, amit most azzal koronázunk meg, hogy felavatjuk azokat a címereket, amik a városokba vezetnek és összekötik azokat” – mondta Supka Éva köszöntő beszédében.

A címereket együttesen a három város polgármesterei külön-külön leplezték le, kezdve a házigazda város Soltvadkert címerével, majd a keceli és a kiskőrösi címer következett. A leleplezést a polgármesterek köszöntő beszéde követett, amiben ismertették a címerekben található motívumok jelentését.

Soltvadkert város polgármestere, Lehoczki Ferenc örömét fejezte ki, hogy milyen sokan vettek részt az eseményen és Wass Albert „Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség” üzenetével köszöntötte a résztvevőket. Utalt arra, hogy ez is segíti a városok címerének megismerését és megköszönte a kivitelezéshez kapott segítséget. Említést tett a körforgalom három zászlótartó rúdja között található szélkakas cseréjéről, majd bemutatta a Soltvadkert város címerét.
„Magyar és sváb motívumokat ötvöző, díszes hordó homlokzatra is emlékeztető a címer, melyet aranyszínű címerpajzs foglal magában.
A pajzs felső részén sárga zászlószalag formában a község alapítására utaló 1376-os évszám látható. A pajzs közepén stilizált hordó alakban a község fő termelési ágát jelképező szőlőfa helyezkedik el, fehér és kék szőlő fürtjeivel. A szőlő bal oldalán a község másik jellemzője, a tó körvonala helyezkedik el, kék alapon keskeny fehér kontúrral a homokos partot jelezve. A szőlőfa jobb oldalán lévő sárga rácsozat a korai községi parcellázásra utal. A hordó felső részén elhelyezkedő páros, indás szőlőlevél mintegy megkoronázza a természetet és az emberi tevékenységet. A címer alsó részén ismét sárgaszínű zászlószalagon piros gót betűs “Soltvadkert” felirat olvasható.”

Lehoczki Ferenc polgármester leleplezi Soltvadkert város címerét

Haszilló Ferenc polgármester folytatta a bemutatást Kecel város címerével:
„Álló, háromszögletű a pajzs, kék mezőjében hármas zöld halom. A halmokon Isten Báránya jobb felé lépdel. Fejével visszafordulva kitekint a képből. Színe arany. Jobb lábát felemelve vörös keresztes, kétszárnyú feltámadási zászlót tart. A bárány feje felett hétágú aranycsillag lebeg. A címerpajzsot ötágú, nyitott, ékkövekkel díszített, heraldikai korona fedi. A pajzs alatt kék szalagon aranybetűkkel a város neve olvasható. A címerkép a város újjászületését szimbolizálja a tatár és török pusztítások után a mi településünk is elnéptelenedett, az újratelepítéskor a címerben szereplő hármashalommal jelölték Kecel határait, melyből egy fennmaradt az utókornak. Kecel 1993 óta város. A címert díszítő korona a városi rangra utal. A hétágú csillag a tökéletességre való törekvést, a háttér a kék eget szimbolizálja.”

Kecel város címere a körforgalomban

Harmadikként Domonyi László, Kiskőrös város polgármestere ismertette címerük jelképeit. A háromszáz éves címer az évek során alig változott, csak kisebb módosítások lettek rajta.
„A mi címerünkön két kis aranyszínű homok halmon kettő kőrisfa áll. Kiskőrős város a nevét is a kőrisfáról kapta, hiszen kőrisfa erdők vették körbe a településünket és ezek a kőrisfa erdők gazdagságot is jelentettek. A kis kőrisből lett a Kiskőrös. A két kőrisfa között egy méh kaptár van. Az a méh kaptár is a múltra utal, hiszen a méhészet nagyon fontos és eredményes gazdasági ágazat volt annak idején is.
A mostani címerben már nem látszik, de egy 6-os szám volt a méhkaptáron. Ez a 6-os szám lett az egyetlen csere 1973-ban, amikor Kiskőrös város lett. A 6-os számot hat szőlőlevél váltotta. Ez a hatos szám a valaha lévő Kiskőrösnek a hat pusztáját jelentette. Ezekkel a szőlőlevelekkel megtartották a hatos hagyományt, de egy picit utalni szerettek volna a legnagyobb gazdasági ágazatunkra a szőlőtermesztésre. A fő motívum a kaptár mögűl kiugró szarvas, amelyet egy arany nyíl lőtt meg, és ezzel az őseink arra utaltak, hogy a meglévő erdőállományunkból hatalmas vadállománnyal a vadászat is egy nagy jelentőségű megélhetést biztosító ágazat volt.
A háttér kék színre lehet mondani, hogy az a kék égbolt, de alapvetően nem igaz.  Ez a háttér kék is a szlovák őseinkre jellemző, a felvidéki tótokra jellemző kék háttér, amit hoztunk a címerünkben is.
A címerünknek nincs koronája nincs semmi különlegessége, egy élére állított pajzscímer.”

Domonyi László Kiskőrös város polgármestere is ismertette címerük jelképeit

A címeravató végeztével a gyalogosan és a kerékpárral érkezőknek a Vadkerti-tóra belépőt és Bor és Gasztro Napra szóló tombolajegyet adtak át.

-K.Gy.-