Igen, a kérdés jogos. De ha elmondjuk, hogy érik a kukorica, amit sokan szeretnek az erdei állatok közül, akkor már felsejlik a vadkár megelőzés mint elsődleges cél. A fő zabagép a vaddisznó: ahogy a gazdák mesélik, egyszerűen csak végigmegy a kukoricásban, lába közé veszi a sort, letöri és zabál. Ide kap, oda kap, beleharap, továbbmegy — mondhatnánk: tobzódik a „zsenge gyönyörök kertjében”!

-Hirdetés-

Szomor Vilmos vadőrrel (no meg egy kíváncsi kisfiúval, Gáborkával) zötykölődünk az erdei úton. Én nem is tudtam, hogy ennyi erdő van Soltvadkert körül — mondom a sofőrnek. Na igen, erre nincsenek sem tanyák, sem turistautak. Viszont a vadászok és az erdészek számon tartják a területet, hiszen ez is a mezőgazdasági termelés része. Fenyves, nyárfaerdő, akácos és vegyes erdő követi egymást.


Sok erre a vaddisznó?

Ezelőtt 25-30 éve még alig volt: ha nyomot találtunk, letakartuk egy vödörrel és mutogattuk — hangzik a tréfás válasz. Most évente 50 db kilövés történik a soltvadkerti Kossuth Vadásztársaság területén. Viszont azzal, hogy megnövekedett a vadlétszám, nagyobb a vadkár is. Oda kell figyelnünk a területen gazdálkodókra! Rendszeresen helyezünk ki vadriasztószereket, melyek az idegen szagukkal hatnak. Persze a disznó okos jószág és pár nap után hozzászokik. Néha kiviszünk egy-egy mobil vadlest, ha lehetséges és biztonságos azon a helyen vadászni. Emellett heti két alkalommal szemes kukoricát és vizet viszünk a mi szóróinkra. Itt a kukoricát kiszórjuk, de letakarjuk egy raklappal. Merthogy nem a mohó madaraknak visszük… Emellett már kihordtuk a cefre almát, amit más, nagytestű állatok is szeretnek. Szeptember van, itt a szarvasbőgés ideje…

Visszatérve a vaddisznóra: mennyire volt jó a tavaszi szaporulat?

Nem volt elhullás és nagy hidegek sem. Így sok megmaradt, és a táplálásnak köszönhetően ezek a süldők jórészt termékennyé is váltak. Tehát február-márciusban elleni fognak. Ha nem etetnénk, rá kellene számolni plusz egy évet a termékennyé válásra. Rosszabb kondi esetén másképp jár a biológiai óra!

Ahogy halljuk, olvassuk, egyre fenyegetőbb a sertéspestis. Mit hoz ez a vadállományra?

Még nem ért ide. A Balkán, Szlovákia, Ukrajna és Románia után Észak-Magyarország vaddisznóinál is megtalálták, de a Kiskunság még érintetlen. Az elhullott disznó feltűnik azonnal. Az állatorvosnak meg kell vizsgálnia, hogy mi az oka. És ha sertéspestis, akkor leáll a vadászat és nincs húsértékesítés! Talán ha etetünk, jobban helyben maradnak, és nem terjesztik át egymásra a kórt.

Ennél a szórónál két les is van. Miért?

Mert változhat a szélirány. Amikor a vadász kiül, megvizsgálja, hogy honnan jöhet be a disznó és őt hogyan nem szagolja majd ki. Persze létezik olyan okos vaddisznó, amelyik ha meglátja a leparkolt autót, már sarkon fordul és irány a sűrű!

Látom, az egyik les komfortosabb, a másik szellősebb. Mitől függ ez?

Mikor ki építette. Valamelyiken ketten is elférnek: vendégvadász vagy éppen a csendben ülő feleség, gyerekek… Nekem is megvan a „típuslesem”. Néha felmászom egyikre-másikra, hogy leellenőrizzem az állapotát. Ezt például menetes szárral húzták össze, de a faanyag már összeszáradt. Legközelebb hozok kulcsot és meghúzom szorosabbra.

A vízzel nem takarékoskodtok…

Ezek a mesterségesen fenntartott dagonyák nagyon fontosak a vaddisznó életében. Belehempereg, aztán nekidörgölődzik a körülötte álló fáknak. Egyfajta bőrápolás ez neki. Nézd csak: itt még szőrszálak is állnak ki a fából! A nyomokból ítélve éjjel nagy pancsolás volt.


Így beszélgettünk Szomor Vilmossal, aki 10 éve vadőr és ezzel együtt a természet rabja. Testvére vadállatokat tenyészt a tanyán, és gyermekeit is az erdők-mezők szeretetére neveli.

Káposzta Lajos