Idén újra január első hétvégéjén került megrendezésre az országos Sípmester Fesztivál. A helyszín most Budapest volt, azon belül is a Ludovika Aréna. Az idén már tizenötödik alkalommal került megrendezésre az esemény. A szervező 2020-ban az MLSZ Budapesti Igazgatósága és annak Játékvezető Bizottsága volt.

-Hirdetés-

A kétnapos tornán sokszor a végletekig kiélezett küzdelem folyt a pályán, mely végén újra Bács-Kiskun megye játékvezetői válogatottja emelhette magasba a győztesnek járó trófeát. Kistérségünkből játékosként Soltvadkertről Tóth Róbert és Baranyai Dávid, Kecelről Szvetnyik Bence szerepelt a tornán.

A szintén soltvadkerti Holczimmer Tamás a szabályok miatt nem játszhatott, de a csapattal tartott és segítette őket. Vele beszélgettem a tornáról, az élményekről és a győzelemről.

Kétszeres győztesként mentetek Budapestre. Gondolom a cél most sem lehetett más, mint megnyerni a tornát?

Igen, tavaly és az előtt is Bács-Kiskun megye győzött az országos sípmester fesztiválon. Ennek fényében tudtuk, hogy az idei torna sem lesz egyszerű, de úgy mentünk oda, hogy szeretnénk újra elhódítani a torna első helyét. Tudtuk azt is, hogy készülnek ránk a csapatok. Mi a legtöbb meccsen öt a négyet játszottunk, tehát 0-0-ál is vészkapussal támadtunk, amivel sikerült meglepni az ellenfeleinket.

Hogyan sikerült a döntő és az odáig vezető út?

A csoportmérkőzéseken egy döntetlennel kezdtünk, majd három mérkőzést megnyertünk. Így veretlenül csoportelsőként jutottunk tovább a negyeddöntőbe, ahol már nehezebb küzdelmek vártak ránk. Nem játszottunk sokgólos találkozókat, ebből is látszik, hogy mennyire volt nehéz a kiesés szakasz. Szerencsére a lélektani főlény nálunk volt, mivel a vezetést mi szereztük meg például az elődöntőben, vagy ha hátrányban voltunk, gyorsan egyenlíteni tudtunk.

Hogyan látod a sikert? Megérdemelten nyertetek idén is?

Úgy gondolom, megérdemelten nyertük meg a tornát, igaz a döntőben a szerencse is kellett. Büntető rúgások után tudtunk nyerni, mivel mi mind a hármat berúgtuk, ellenfelünk a Hajdú-Bihar megye az elsőt kihagyta. Nagy volt az öröm és jövőre is úgy megyünk majd az országosra, hogy nyerni akarunk. A döntőben hátrányban voltunk, de szerencsére gyorsan tudtunk egyenlíteni Tóth Robi révén, majd a végén a büntetőkből is mi jöttünk ki szerencsésebben.

Milyen speciális szabályok figyelembevételével kellett a keretet kialakítani?

Ugye ez a Bács-Kiskun Megyei Játékvezetői Válogatott. Vannak elvárások és szabályok, hogy kik is mehetnek egy ilyen tornára. Jól meg is csavarta most a rendező Budapest a kiírást, hiszen alapból igazolt játékos már nem játszhatott. Illetve akinek meglévő játékengedélye van nagypályára: tehát megye 2-es, megye 3-as játékos sem léphetett pályára. Ezért volt az is, hogy többen nem tudtak most játszani, akik például tavaly vagy előtte játszottak. Így most én sem tudtam pályára lépni, de a csapat segítőjeként ott voltam a kétnapos tornán.

Holczimmer Tamás, Baranyai Dávid, Antal Péter, Tóth Róbert, Szvetnyik Bence, Holczimmer Andor

Miben láttad a győzelem erejét?

Nagyon jó volt a csapat egysége és összetartó ereje. Baráti társaságokról van szó, ismerjük már egymást több éve. Illetve többször már vezettünk is együtt meccset. Ezek is előre vitték az együttest, hogy a végén megint mi tudtuk megszerezni az első helyet.

Hogyan fogadta a többi megye válogatottja, hogy megint ti nyertetek?

Kissé irigyek voltak ránk a csapatok. Vastapssal ünnepeltek minket. Hogy miért is mondom ezt? Odajött hozzám egy nagy NB1-es múlttal rendelkező játékvezető, aki a Bajnokok Ligájában is tevékenykedett már. Ő is gratulált nekünk. Ez úgymond jóleső érzés is volt, hogy ilyen emberek is észreveszik, hogy egy nagyon jó brigád vagyunk.

Kiket emelnél ki, akiknek megköszönnéd a két napon át nyújtott segítséget?

Szeretném megköszönni a Bács-Kiskun Megyei Labdarúgó Szövetség elnökének, Losonczy Lászlónak és Holczimmer Andornak, a Bács-Kiskun Megyei Játékvezetői Bizottság elnökének a sok-sok segítséget, amit kaptunk. Mind szervezésben, mind az utazás terén. Elnök Úr a feleségével ott szurkolt nekünk végig, illetve többen a játékvezetők közül is feljöttek minket bíztatni, ami nagyon jó érzéssel töltött el. Volt egy gyúrónk is Almási László személyében, aki nélkül nem biztos, hogy sikerült volna megnyernünk a tornát. Ugye meccsről-meccsre nagyobb terhelést kapott a láb és az izomzat, így nagy szerepe volt neki is, hogy minden találkozóra jól felkészítette a lábainkat. Itt említeném meg még Antal Petit is, aki nem tudott játszani, hiszen Törökországban volt egy edzőtáborban az NB1-es játékvezetői csapattal, de a döntőre ő is megérkezett és szurkolt nekünk.

A gólkirály Katona Balázs lett a Bács-Kiskun Megyei válogatottból. Hogyan sikerült ezt elérnie?

Igen a Balázs úgy lett gólkirály, hogy játszottunk hat meccset, de abból kettőn úgymond nem is játszott, mivel az első összecsapáson a kezdő percekben kiállították, így a második találkozón eltiltott volt. Majd négy mérkőzés alatt lőtt annyi gólt, hogy végül ő lett a gólkirály. Ő is meglepődött rajta, de örültünk neki, hogy lett egy különdíjasa is a csapatnak.

A Bács-Kiskun Megyei játékvezetői válogatott tagjai voltak:

Marozsi Gábor, Fehérvári Patrik, Bornemissza Norbert, Topálszki Szabin, Béleczki László, Szvetnyik Bence, Vörös Gábor, Molnár Alex, Katona Balázs, Markó László, Baranyai Dávid, Garai Péter, Tóth Róbert.

A szakmai stábban foglaltak helyet: Holczimmer Tamás, Holczimmer Andor, Losonczy László és Fazekas János. Gyúró: Almási László

-Beniczki Dávid-