Néhány héttel ezelőtt egyre másra-bukkantam az interneten Kévés Andor videós bejelentkezéseire. A jeles fotós az Egyesület Arab Emírségek érdekességeit mutatta be, gyakran csak egy percben.

-Tényleg elég volt egy perc? — Kérdezem, miközben folyamatosan nézzük a kint felvett anyagokat.
-Leginkább igen (ravasz mosoly). Például a Burj Kalifa (a világ legmagasabb felhőkarcolója) 125. emeltére lifttel mentünk fel. Nem érezted a gyorsulást, és a tetőre éppen 1 per alatt értünk fel. Felülnézeti képekhez egyedi hely. Az eső évente 1-2 napon esik, tehát kiváló a panoráma! Olyan magas ez az épület, hogy magassága miatt nem lehet rákötni a városi szennyvízhálózatra. Ezt, mint egész Dubajt az olajból építették fel, de idegenforgalmi látványosságba forgatták a pénzt. Minden a turizmusról szól. A fotós felszerelésem otthagyhattam a strandon, nem vitel el senki.

A Burj al Arab (a világ első 7 csillagos hotelje) ugyancsak érdekes: tetején helikopter leszálló és teniszpálya található. Az épület vitorla formájú, de ha a tenger felől érkezik a vendég, akkor az arab világ legnagyobb keresztje látható. Emellett híresek a mesterséges szigetek: a Pálma 1, a Pálma 2 és a The World. Ez felülnézetben egy világtérkép — mesterséges szigetekből felépítve.

-Mindenhez megvan a történeted is?
-Sok mindenhez: amit tudtam, elolvastam előtte, de sokat segítettek helyi kísérőim is. Ezekről a mesterséges üdülőszigetekről azt kell tudni, hogy villámgyorsan eladták a benne lévő luxusházakat.  Először sivatagi homokot hordtak oda, de az nem bírta a tengervizet. Ezért tengeri homokot használtak a kialakításukhoz. Abból is van itt elég…

-Sivatag! Tevék, beduinok, oázisok?
-Oázisok vannak, az biztos. Karavánok, ha járnak is, a négysávos autópályát használják. Mármint a kamionok. Na, azért a biztonság kedvéért vittem vizet magammal a fotózáshoz.

Szóval a sivatag: ameddig a szem ellát, homok. Ez a Big Red, a Nagy Vörös Sivatag. Egyébként az egész Egyesült Arab Emírségek egy sivatag, csak a tengerpart lakott, meg az oázisok. Al Ain a „sivatag fővárosa”, ott a Jabel Hafeet hegy melynek 1.300 méteren van a legmagasabb pontja. Az oda felvezető 11Km szerpentin a világ 10 legszebb szerpentinje között van. Ehhez 160 km-t kellett autóznom, de megérte.

-Van olyan modell, aki a sivatagban akart fényképet magáról?
-Mindenképpen nagy kihívás a fotósnak ilyen helyen dolgozni. Egyébként valaki kérte, másrészt pedig a ruhatervező cégek jelöltek ki sivatagi helyszíneket. Magyar, arab és horvát modellekkel dolgoztam. És itt hangsúlyozom, hogy ez komoly munka: állj a tűző napon 10 percig mozdulatlanul, például felemelt kezekkel! Na ugye…

Hajnali 6-kor indultunk, sminkben. A sivatag 11 órától elviselhetetlen, ezért korán kezdtünk. Megégsz a napon, elviselhetetlen. Emellett ott a homok, amit mindenhová befúj. Oda kellett figyelmen a drága gépeimre: fél kiló párazsívó golyócskával volt tele a fotóstáska a tengeri párás levegő miatt. Emellett a fényképezőgépeket kis ecsettel naponta meg kellett tisztítanom.

Én a neten előre tájékozódtam és tudtam, merre vannak olyan sziklás helyek, ahová érdemes elmenni. Pl. a Fossil Rocks Abu Dhabinál, Jabel Hafeet Al Ainnél a többi homok.
A modellek tudták, mit vállalnak ezzel. A sivatagi szélgép működött: lengette a ruhát — és fújta a homokot. A sivatagi kép elkészítéskor figyelned kell a felhőre is — ha van. Ez az egyetlen, amely a sziklákon kívül árnyékot adhat. Márciusban jártam kint: ez a leghűvösebb időszak. HA! esik az eső, nagyon nagy esemény: szinte nemzeti ünnep, örömünnep.

-Mivel készültél még a fotózáshoz?
-Nagy pakkal! Kivittem egy nagy táska, értékes ruhát az egyik magyar tervezőtől, a másik magyar tervező pedig magas vitte. Emellett természetesen a modelleknek is voltak olyan ruháik, melyeket ők tartottak ötletesnek ahhoz a fotózáshoz.

Fontos tudni, hogy nekem a munka és a támogatás elnyeréséhez referenciaképeket kellett kiküldenem, hogy megérdemlem-e a bizalmat. Úgy tűnik, igen.

Folytatjuk…

Káposzta Lajos
Fotók: Andor Keves Photography