Magyarországon leginkább akkor kerül zsidó temető a média célpontjába, ha vandalizmus történik: bátor erős emberek ledöntik a sírköveket, ami ellen a zsidó szervezetek máris tiltakoznak és kész is van a hír, mely 1-2 hétig foglalkoztathatja a közvéleményt.

-Hirdetés-

Talán emiatt is nyúltak óvatosan a soltvadkerti kultúrbarátok saját kisvárosuk zsidótemetőjéhez. Hiszen ki tudja, kiben mit generál ez a fogalom? Viszont van egy olyan érdeklődő réteg Vadkerten, akik már régóta terveztek egy szakmai sétát az amúgy rendben tartott, de elzárt sírkertben.

Káposzta Lajos szervezésében május végére hirdették meg a programot, melyben az is szerepelt, hogy „hokedlit kéretik hozni” — lévén a dimbes-dobos talaj miatt itt padot letenni nem egyszerű. A fűnyírás összejött: mint mindig, most is a Vadkert Komszolg Kft végezte el a munkát. Össze is jött a népes közönség, hogy meghallgassák a szakmai előadásokat, melyek a következők voltak:

  • Zsidó temetkezési szokások — Ritter Nándorné, a kiskunhalasi hitközség vallástanára előadásában;
  • Halál és temetés az Ószövetségben — Káposzta Lajos esperes-lelkész tallózott jegyzeteiben;
  • Néhány gondolat a soltvadkerti zsidóságról — Szabadiné Viszmeg Erzsébet történelem tanár hozta el munkáit.

A több mint harminc résztvevő tartalmas órákat töltött együtt a sírkertben, mely sok titkot és egyben rengeteg érdekességet rejt. Megfejtésükben segítettek az előadások, majd az azt követő séta és beszélgetés. Sajnos a helyi zsidóság története még nem került teljes feldolgozásra. Akik emlékeztek volna a háború előtti időkre, már nincsnek köztünk. Megoldást az országos Zsidó Levéltár nyújthat, illetve a töredékes szakirodalom, köztük Somodi Henrietta Zsidók Bács-Kiskun megyében című könyve.

Káposzta Lajos