2019. május 7-én reggel a matekérettségivel folytatódott a 2019-es tavaszi érettségi.

Mértani sorozat, módusz és medián, vektorok, százalékszámítás, geometria, gráfok, halmazok – többek között ilyen témájú feladatokat kaptak a diákok a középszintű matekérettségi első részében.
-Hirdetés-

Amíg a diákok az érettségi feladatok megoldásán ügyködtek, addig Ridegné Váli Zsuzsanna matematika, földrajz és informatika szakos pedagógussal, igazgatóhelyettessel beszélgettem, aki 1981 óta tanít a Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumban.  

Mit lehet tudni a matematika érettségiről?

– Két része van a matekérettséginek, ez tulajdonképpen a kétszintű érettségi bevezetése óta mindig így van. Az első rész 45 perces, amelyben 12 feladatot kell megoldaniuk a diákonak. Ezek elsősorban fogalomra épülő feladatok, melyekből már 30 pontot össze lehet szedni.  A második rész már 135 perces és 70 pontos, tehát az egész matekérettségi összesen 100 pont. Ha valaki 25 pontot, azaz 25%-ot elér. az akkor már azt jelenti, hogy megvan a diák matekérettségije. Ebben az esetben szóbeliznie sem kell, mert ugye matematikából egyébként is csak akkor és annak kell szóban is vizsgáznia, akinek a teljesítménye nem éri el a 25%-ot. Ha ennek a 25%-nak minimum a fele megvan, akkor van lehetősége a diáknak arra, hogy szóban javítson. Az első részben most ugyanilyen alapfeladatok voltak: százalékszámítás, kombinatorika, másodfokú egyenlet, vagy éppen másodfokú függvényt kellett felismerni, de volt egy mértani sorozatos példa is. De azt mondom, hogy ezek mind olyan alapfogalmakra épülnek, ahol alapképleteket kell, hogy használjanak, emellett számológép és függvénytáblázat is a segítségükre volt a feladatok megoldásában. Szerintem, aki készült, az meg tudja csinálni, tehát meglepetés példa szerintem nem volt az első részben. A második feladatlap gondolkodtatóbb, bár egy matekérettségitől én eredendően is azt várnám, hogy legyen elgondolkodtató. Ezalatt azt értem, hogy van egy egyenlőtlenség, amit meg kell oldani a diáknak, de a feladat nem csak az, hogy oldja meg, hanem továbbvisz egy gondolatot. Pl: Hány darab olyan háromjegyű szám van még, ami eleget tesz ennek az egyenlőtlenségnek? Tehát muszáj, hogy egy kicsit használja még az agyát is, és úgy válaszoljon a kérdésre. Ez persze azt jelenti, hogy valamennyi pontot itt is tud azért szerezni, csak nem biztos, hogy sikerül megszereznie a maximális pontszámot erre a feladatra, ha nem viszi tovább a gondolatmenetet. A második feladatlapon nem egy ilyen példa van, de akad olyan is, ami csak egy sima exponenciális egyenlet, amit egy megtanult séma szerint, könnyen meg lehet oldani.

Hogyan és mennyit gyakoroltak az érettségire a diákokkal?

– Én úgy gondolom, hogy az utolsó évfolyamon már nagyon nagy előny az, hogy nekünk nem kell egész évben új témaköröket még megtanulni, ezért igazából már az első félévben be tudjuk fejezni az új anyagot. A sorozatos téma és térgeometriai téma az, ami utolsó évre marad és utána tulajdonképpen már az érettségire való felkészülés folyik, melynek során  témakörönként is készülünk, aztán pedig próbaérettségit írnak a diákok. Aztán a szaktanárok átbeszélik, majd megbeszélik mindezeket a diákokkal is.

B-J: Anka Mirjam, Schuller Gréta Lili és Szlovák Lilla

Délelőtt 11 órakor véget is ért a középszintű írásbeli érettségi, ezért a diákokat is megkérdeztem arról, hogy mennyire volt nehéz a matekérettségi.

– Nekem az első része az nagyon könnyen ment, mármint volt egy-két feladat, amin gondolkodnom kellett, de a többi igazán könnyen ment. Talán még azt is mondanám, hogy hibátlan lesz. Az első feladatlap láttán már tényleg elhittem azt, hogy sikerül 95% felett teljesítem, majd megláttam a vizsga második részét, amiben nagyon sok valószínűségszámítás volt. Ugye van három választható feladat, és sajnos mindegyikben volt valószínűségszámítás, melyek ilyen 5-6 pontosak voltak és nagyon nehezek is. Szóval ez nagyon elkeserített és a többi feladat is olyan volt, hogy nagyon nagy számokkal kellett számolni. Egyszóval szerintem a második része az nagyon nehéz volt – mesélte hírportálunknak Anka Mirjam (12.D).

– Én úgy jöttem ide, hogy remélhetőleg a 4-es eredményt tűztem ki célul. Akkor még úgy gondoltam, hogy jó lesz és mind a kettő feladatlap könnyebb lesz. Aztán az első rész szerintem is könnyű volt, úgy is érzem, hogy jól sikerült, mert ott nem találkoztam annyira nehéz feladatokkal. Amikor megkaptuk az első feladatlapot, akkor szerintem mindannyian úgy gondoltuk, hogy na biztos a második rész is hasonló nehézségű lesz. Aztán nagyon meglepődtünk, mert nem erre számítottunk. Abban bíztam, hogy a feladatok között azért több lesz mondjuk a statisztika. Például egy 17 pontos feladatot el tudtam volna képzelni úgy, hogy csak ilyen számítások vannak benne – mondta Schuller Gréta Lili (12.D).

– Én úgy indultam neki, hogy 80%-ot azért el szeretnék érni. Nekem is az első fele az, ami szerintem jól sikerült. De amikor megláttam, hogy ennyire könnyűek a feladatok, akkor már éreztem, hogy a második fele sokkal nehezebb lesz. A második feladatlapon is voltak azért olyan feladatok, amiben biztos vagyok, hogy jól sikerültek, de vannak olyanok is, amiket kevésbé sikerült megoldanom. Sok mindent próbáltam, de volt olyan feladat, ahol nem jöttem rá, hogy hogyan kellett volna megoldani. Nagyon bízom benne, hogy azért sikerült, úgy megközelítőleg 60%-ot elérnem – nyilatkozta Szlovák Lilla (12.A).

Az írásbeli vizsgák 2019. május 8-án a középszintű történelem érettségi feladatokkal folytatódnak.

Kutyifa Icu