A Soltvadkerti Gazdakör szervezésében a művelődési házba várták az érdeklődőket január 21-én több témát felölelő gazdaestére. Elsősorban a szőlőtermelőket érintő aktuális dolgokról hallhattak információkat az eseményre eljött érdeklődők.

-Hirdetés-

Jól mutatta a témák iránti érdeklődést, hogy szinte megtelt a gazdaestére a művelődési ház színházterme, ahol a Soltvadkerti Gazdakör elnöke Haskó László köszöntötte a megjelenteket.

Ezt követően Jakab István a MAGOSZ elnöke beszélt arról, hogy a mezőgazdaság hatalmas kihívások előtt áll az elkövetkezendő években. Megemlítette a klímaváltozással járó problémákat és a versenyhelyzet átalakulását a piac koncentrációja miatt. Emellett az EU források megszerzése hosszú évekre meghatározza majd a mezőgazdaságban dolgozók helyzetét. Elmondta, hogy bizonyosan kevesebb lesz majd az ágazatra fordítható forrás, de azt még nem tudni, hogy mennyivel csökkenhet a támogatás.

Fontos feladatnak nevezte a birtokrendszer rendezését és a korszerű technológiák előtérbe helyezését. Említést tett arról, hogy a vízjogi ügyek rendezése folyamatban van, ami remélhetően majd a gazdák érdekeit fogja szolgálni. A szolgalmi jog, a birtokrendezés és az osztatlan közös területek ügyeinek rendezését a jövő egyik fontos kérdésének nevezte. Most van kialakítás alatt a családi mezőgazdasági vállalkozások ügye, de ezekről konkértumokat nem említett. Megjegyezte azonban ezzel kapcsolatban, hogy csak olyan átalakítást lehet elfogadni, ami a jelenlegi őstermelői viszonyoktól jobb feltételeket teremt a gazdáknak.

A földöröklés szabályairól dr. Cseh Tibor (MAGOSZ) tartott előadást. Elmondta, hogy jelenleg Magyarországon 2,4 millió ha osztatlan közös terület van, melyek közel fele öröklésből származik. Extrém helyzetként említette meg, hogy van, ahol 1 m2-en ketten osztoznak, de olyan helyzet is kialakult, amely során egy adott területnek 1800 tulajdonosa lett. Megemlítette, hogy a magyar törvények szerint az öröklés a halál pillanatában megtörténik. Fontos elemnek említette, hogy az örökös csak az örökölt rész értékével felel mindenért. Mezőgazdasági terület úgy is örökölhető, hogy az örökös nem földműves és ebben az esetben akár túl is lépheti az illető a 300 ha-os felső határt. Azt javasolta, hogy az előrelátók még az életükben adják át adásvétellel a gazdaságukat és ne ajándékként tegyék ezt. Történhet osztályos egyezség is, amikor nem kell illetéket fizetni és az örökösök között lehet elosztani, hogy kié legyen az autó, a föld vagy a ház. Egy 2016-os adatra hivatkozva említette meg, hogy akkor 126 ezer elhalálozás volt, de végrendelet mindössze csak 6 ezer. Megemlítette, hogy Európában a 16 vizsgált országból 12-nél van speciális agráröröklési szabályozás és van, ahol a birtokminimumot is meghatározzák.

Az eseményen a tavalyi szőlőszüret tapasztalatiról beszélt Font Sándor, a térség országgyűlési képviselője. Elmondta, hogy nagyon szomorú a kialakult helyzet, melyben a piaci versenyhelyzet a legnagyobb tényező. Beszélt arról, hogy 10 évvel ezelőtt még 700 ezer hl volt a Magyarországra behozott olasz bor mennyisége, amely ellen különböző intézkedésekkel küzdöttek és mostanra már csak mintegy 70 ezer hl-re tehető ez a mennyiség, amely jelentős része palackos borként jelenik meg a boltokban. A 3 millió hl-es átlagos magyar bortermelésben így mostanra már nem jelentős árbefolyásoló tényező az olasz bor behozatala. Kiemelte, hogy hazánk az EU-ba való belépésével vállalta a tőke szabad áramlását is, így a külföldi bor behozatalát nem lehet betiltani. A tavalyi évben kialakult helyzethez nagyban hozzájárult, hogy 2018-ban szőlő túltermelés volt egész Európában és hazánkban az előrejelzések azt mutatták, hogy 1 millió hl bor van még a 2019 év elején a pincékben. Bevezették a zöldszüret és a lepárlás lehetőségét a helyzet segítésére. Megemlítette, hogy a tapasztalatok szerint a zöldszürettel egyes fajták esetében jól jártak a gazdák. A felvásárlási árak 30-50 %-al csökkentek, így 45 Ft/kg körüli áron lehetett a szőlőt eladni. Fontos tényezőként említette meg, hogy sajnos a borfogyasztás is csökkent hazánkban, amely most éves viszonylatban 23 liter/főre tehető a nagy bortermelő országokkal szembeni 40-45 liter/fővel szemben. Tájékoztatta a gazdákat arról, hogy idén nem lesz zöldszüret és lepárlási lehetőség sem!

Megjegyezte, hogy sajnos elindult egy tendencia a szőlő területek kivágása felé, amelynek komoly környezeti hatása is lehet a Duna-Tisza közén az elsivatagodosodás kérdésében. A kialakult helyzet javítása érdekében kiemelte a marketing szerepét, a Gazdasági Versenyhivatal munkáját, a borászatok ellenőrzését (borlabor), és a szövetkezeti rendszer új alapokra helyezését. A szövetkezeti formát olyan módon is el lehetne kezdeni, hogy a termelők összefognának és egy emberként tárgyalnának a felvásárlókkal, nem kellene ehhez fizikai értelemben pincészet vagy palackozó üzem. Fontos kérdésnek nevezte még a multi cégekkel való tárgyalásokat, hogy az üzletek polcain ne a magyar borok legyenek a legolcsóbbak.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának az elnöke Frittmann János elmondta, hogy nem lehet a tavalyi árakon szőlőt termelni, ami hosszútávon tarthatatlan. Kiemelte, hogy a családi vállalkozások és a borászatok mellett hiányzik az ágazat harmadik lába, a szövetkezet a rendszerből. Hatékonyságban sokat fejlődött a szőlőtermelés, mert mostanra már fél ha-on is meg tudják termelni azt a mennyiséget, amit korábban 1 ha-on, de a világviszonylatban is megfelelő tömegtermelésre hazánk ökológiai adottságai alkalmatlanok. Szerinte szükséges lenne komoly marketinggel olyan márkákat, borokat felépíteni, amelyeket megfizetnek a vásárlók és ez a szőlőárban is megmutatkozna. Érdekességként említett meg, hogy az év végi ünnepek alatt korábban a bor szerepelt az első helyen az asztalon, ami egy felmérés szerint tavaly a 10. helyezett lett. A 30 év alatti korosztály csekély mértékben fogyaszt bort, amelyen hatalmas munkával, bormarketinggel lehet csak változtatni.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa Kunsági borvidéki szőlészeti küldöttje Filus János is beszélt szőlőtermelőként az ágazat helyzetéről. Elmondta, hogy a HNT kidolgozta a szövetkezés rendszerét, de a 23 hegyközségből ezt 23 elutasította. A zöldszüretet egy lehetőségnek nevezte a gazdák számára, amivel kevesen éltek, mert a 60 ezer ha termőterületből csak 3560 ha-nál történt ez meg. Problémának nevezte, hogy a lepárlás lehetősége csak augusztus végén jelent meg, így a szüret időszakában ennek már nem volt komoly hatása. Mindezek mellett szintén kérdéseket vet fel szerinte, hogy a lepárlásra került boroknál nem volt minőségi előírás. Hatalmas gond a termelőknél, hogy a felvásárlókkal kötött szerződések esetében nem szerepelnek árak, és tavaly minden szőlőt 17 mustfokon vettek át a papírok tanúsága szerint. Úgy fogalmazott, hogy nem a szőlő a sok a hazánkban, hanem a bor az országban. Az ágazat nem vonzó, amit jól mutat, hogy a tavalyi évben a borászként végzett fiatalok száma nem haladta meg a 20 főt. Az erdőtörvény sem kezdvez a szőlőültetvények növekedésének. Megoldást jelenthetne a szőlőléként való felhasználás és az almához vagy a tejhez hasonlóan ennek a terméknek el kellene jutnia az iskolákba, intézményekbe. A szövetkezeti forma kialakulását a jövő egyik kitörési lehetőségének nevezte, hiszen tarthatatlan, hogy 2012-ben 100-130 Ft/kg, a tavalyi évben pedig 45-66 Ft/kg volt a szőlő ára. Előrelépést kell tenni annak érdekében is szerinte, hogy szüret időszakban a mustfokok rendszeresen ellenőrizve legyenek. A borpromócióban kiemelten kellene kezelni a bor kedvező élettani hatásait. Szavait azzal zárta, hogy „nálunk a szőlő nem csak a bort, hanem a kenyeret is jelenti!”

A jelenlévők ezt követően véleményeket, kérdéseket, hozzászólásokat fogalmazhattak meg.

Bodor Jenő – kiskőrösi gazdálkodó:

-A 2019-es évre én egyetlen tapasztalatot szűrtem le, hogy itt több gazdasági bűncselekmény és rablás történt. Végighallgattam ez előadókat több órán keresztül, amely során elmondták és értem én is, hogy hol a „himi-humi”. Ezen a borvidéken több száz éve termelnek szőlőt, ami kenyeret jelentett. Azonban van egy olyan Istenhez tartozó réteg, amelyet úgy neveznek, hogy felvásárló. Ezek egy évtizeden keresztül hozták be Olaszországból a bort a szörp üzemből. A felvásárlókkal mi szerződés kötöttünk, de az egy környezetszennyező paródia. Nincs a szerződésben ár és fajta, gyakorlatilag a felvásárló semmit nem vállal, csak adnak majd 40 forintot kilónként a szőlőért. Ilyen szőlőfelvásárlási árral számolva a tavalyi szőlőből olcsóbb bor készülhet, mint a hamis borból. Ilyenkor lehet imádkozni segítséget kérve. Vannak ismerőseim, akik kijárnak Ausztriába szőlőt kapálni, ami tuti pénz…

Zsikla Győző – soltvadkerti gazdálkodó:

-Úgy gondolom, hogy nem a zöldszürettel volt itt a probléma, hanem a kilónkénti 50-60 forintos szőlőárral. Amennyiben a támogatás 80-100 forint kilónkénti árban lett volna meghatározva, akkor talán jóval többen választják a zöldszüretet. Az alacsony ármeghatározással lett szerintem elkezdve a szőlőár mélyrepülése. A marketinggel kapcsolatban jegyezném meg, hogy én termelői borkimérést folytatok. A legjobb marketing talán az, amikor megkóstoltatom a boromat a vevővel, elbeszélgetek vele a termékről és bizalmi kapcsolat alakul ki köztünk. Ezt Soltvadkerten meg tudom csinálni, de bürokratikus szabályok miatt nem tehetem meg csak 30 km-es körzetben. Mindemellett csak magam árulhatom a saját készítésű boromat, még a családtagjaimat sem kérhetem erre meg.

A felvetett problémákra Font Sándor a következőképpen reagált:

-A Bodor Jenő által előadott színi előadásra nem tudok reagálni, mert az egy más műfaj. Értem az aggodalmat és a vehemens fölvetést, de ezzel sajnos nem tudunk előrébb haladni. Tudok arról, hogy a Dunántúlról sokan járnak át Ausztriába metszeni és azt ott nagyon jól megfizetik. Értem az utalást, hogy hamarosan ezekké válhatunk mi is, tehát ez lehet a pénzszerzési lehetőségünk. Nagyon speciális dolgot vetett fel Zsikla Győző, amely nem általános. A termelői borkimérését ő már eleve egy engedményes gazdasági környezetben teheti meg. Az EU-val már meg kellett küzdeni abban a témában, hogy ilyen tevékenységet hány km-en belül végezhet el a családi gazdálkodó. A bor jövedéki termék és a kereskedelmi tevékenységét egyéb vállalkozási formában végezhetné, mint Kft., Bt., adóraktár, egyéni vállalkozó, stb. A vállalkozói környezet ezt lehetővé teszi, de az őstermelői áru mozgásában már nem lehet ilyen engedményeket hozni.

Filus Tibor

  Fotógaléria:

  Fotók megtekintése (34 db kép)