Mint már a katolikus hívek tapasztalhatták, új plébánosa van Kecelnek. Miután Burányi Roland atyát – 12 évi szolgálat után – Dr. Bábel Balázs, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érseke új szolgálati helyre rendelte, városunkba új lelkipásztor érkezett Fekete Szabolcs atya személyében.

Bemutatkozó szentmiséje után felkerestük őt kérdéseinkkel, hogy még közelebbről megismerhessék a keceli hívek új plébánosukat.

Mennyire ismerte településünket, eddig mit tudott róla?

Tudomásom volt róla, hogy tősgyökeres katolikus és vallásgyakorló város, mely az egykori kalocsai érseki uradalomhoz tartozott, és Patachich Gábor érsek alapította a XVIII. század első felében, lassan 300 éve…

Hol volt az előző szolgálati helye, mennyi időt töltött ott, milyen érzésekkel távozott onnan, és milyen gondolatokkal érkezik új helyére?

-Hirdetés-

Baján és a környékén töltöttem az elmúlt 11 esztendőt sokféle és sokrétű papi szolgálattal. Nehéz szívvel hagyom magam mögött ottani barátaimat és munkatársaimat, akikkel bő évtizeden át küzdhettem és dolgozhattam együtt Isten ügyéért, a szent célokért.

Milyen gondolatokkal érkeztem? Istent, egyházat, hazát, helyi települési és környékbeli közösségeket, társadalmat, valamint a nehéz helyzetben élőket szolgálni – szeretettel, hittel, szolidaritással, együttműködésben, elkötelezettségben.

Mint említette a misén, igen sokrétű feladatokat látott el az elmúlt időszakban az egyházmegyén belül. Mik ezek a feladatok és közülük melyek azok, amelyekben továbbra is részt vesz a keceli plébánosság mellett?

A bajai és környékbeli megbízatásaim mellett Főpásztorom, Dr. Bábel Balázs Érsek Úr jóvoltából és kinevezéséből jelenleg a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye fenntartásában működő katolikus köznevelési intézmények iskolalelkészeinek vezetője, az Egyházmegyei Kateketikai Bizottság tagja és a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye első és másodfokú érseki törvényszékének bírója vagyok.

Érsek Úr döntésén múlik, hogy ezen főegyházmegyei megbízatásaimból melyeket kell majd továbbra is ellátnom a keceli papi szolgálatom mellett.

Milyen szervezőnek tartja magát? Hogyan tudja elképzelni az együttműködést a jövőbeni munkatársaival, megkezdődtek-e már az egyeztetések ezzel kapcsolatban?

A szervezés kérdését két szempontból tudom megfogalmazni: egyrészt, a plébános feladata, hogy az egyházközségben szolgálatot teljesítő pap- és diakónus-társával együtt a hitéletet vezesse, irányítsa, mélyítse, az igehirdetéssel és a szentségek kiszolgáltatásával további kibontakozását segítse. Feladatunk, hogy az embereket támogassuk Istennel való kapcsolatuk építésében és ápolásában, személyiségüknek Krisztus evangéliuma szerinti formálódásában.

Másrészt, ugyancsak a plébános feladata, hogy munkatársaival együtt az egyházközség működésének feltételeit mind az egyházi, mind a világi törvényeknek megfelelő módon biztosítsa, tehát „szervezze”, koordinálja az egyház hivatalos arculatát és társadalmi szerepvállalását.

Plébánosi munkám május 15-i megkezdése óta hétről-hétre, egymás után találkozom és beszélgetek a leendő munkatársakkal, együttműködő partnerekkel, az egyházközség tagjaival és a településen élőkkel. Terveim szerint az ősz folyamán többek között az egyházközségben működő lelkiségi csoportokat is végig szeretném látogatni ismerkedés céljából.

Hogyan tervezi a település közösségének életében való részvételt? Elvei szerint kinek, minek igyekszik megfelelni?

Kicsit humorosan fogalmazva: aktívabb és (ahogyan egyre jobban kiismerem magam, úgy egyre inkább) koncepciózusabb részvételt képzelek el. Szeretnék – a képességeim, lehetőségeim és többi külső megbízatásomhoz képest – beilleszkedni a település vallásos életébe, és ugyanakkor szeretnék részt venni a település „világi” életének és élhető-fenntartható jövőjének alakításában is.

Megfelelni Istennek és az Ő törvényeinek, a Hazának és törvényeinek, valamint a helyi közösség szolgálata kívánalmainak igyekszem. Azonban ezt úgy szeretném megvalósítani, hogy közben a papi szolgálat, az egyházközség hitélete és az egyház társadalmi szerepvállalása iránti szimpátia gyarapodhasson…

Milyen tervei vannak az elkövetkező időkre? Kikre számít ezek megvalósításában?

Tervem lelki-hitéleti értelemben: Isten országának építését folytatni az emberekkel az emberek között.

Tervem hétköznapi szempontból: az egyetemes és helyi értékeket és hagyományokat megőrizve a szebb jövőt építeni.

Természetesen ebben elsősorban az Úristenre számítok – de mindenki másra is: „felülről” még Érsek Úrra és munkatársaira, helyben pedig a káplán és diakónus úrra, az egyházközségi gondnokságra, templomi és plébániai munkatársaimra, a hívekre, a családokra, az idősebbekre, a fiatalabbakra, a lelkiségi csoportokra, a katolikus iskolára, a szeretetszolgálatra, a helyi tömegtájékoztatási eszközökre, a társadalmi és kulturális szervezetekre, a közhivatalokat viselőkre, a különféle helyi intézményekre, a világi hatóságokra stb. – és minden jóakaratú polgárra a városban és vonzáskörzetében.

Köszönöm a megnyilatkozás lehetőségét és Isten áldását kérem a média munkatársaira, valamint a kedves Olvasókra egyaránt.

-E-