A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az uniós források felhasználása és biztonságos lehívása érdekében még 2016-ban kezdeményezett törvénymódosítást, az illegálisan kialakított mezőgazdasági kutakat bírságmentesen lehessen engedélyeztetni. A határidőt nemrég módosították, 2023. december 31-ig lehet bírságmentesen szankciók nélkül legalizálni. 

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28/A. § (1) bekezdés szerint a jogszabály által bejelentéshez kötött tevékenységektől eltekintve vízjogi engedély szükséges

  1. a vízimunka elvégzéséhez, a vízilétesítmény megépítéséhez és átalakításához (vízjogi létesítési engedély)
  2. a vízilétesítmény használatbavételéhez és üzemeltetéséhez, a vízhasználathoz (vízjogi üzemeltetési engedély), és
  3. a vízilétesítmény megszüntetéséhez (megszüntetési engedély).
-Hirdetés-

A kutak vízilétesítmények, így jelenleg minden kút építése, üzemeltetése, megszüntetése vízjogi engedély köteles tevékenység. Nem újkeletű ez az előírás. Az ásott kutak esetében 1965-ben, az akkori 32/1964. (XII. 13.) Korm. rendelet módosításával jelent meg a lakossági igényeket meghaladó vízkivételi művek esetében az engedélyeztetési kötelezettség, míg fúrt kutak esetében már 1960-ban a 34/1960. (V. É. 17.) OVF főigazgatói utasítással. A kitermelt vízmennyiségtől, kútmélységtől független általános engedélyezési előírás 1992 óta él, szintén a már említett 32/1964. (XII. 13.) Korm. rendelet újabb módosítása szerint. Azóta válik el egymástól a helyi vízgazdálkodási hatósági (ma jegyzői) és a vízügyi hatósági (ma katasztrófavédelmi igazgatósági) engedélyeztetés. Az engedélyeztetési kötelezettséget az indokolja, hogy a kutakat az esetek túlnyomó részében víztermelés céljából létesítik. A kutak vízkivétele hatására a felszín alatti vízkészlet csökken, ahogy a megcsapolt talajvíz szintje, illetve a rétegvíz és karsztvíz nyomása is. Egy-egy vízkitermelés hatását tehát nemcsak az azt folytató személy, hanem a környezet is észleli, viseli, elszenvedi. A felszín alatti vizek állami tulajdonban vannak és állami feladat a felszín alatti vizekkel való gazdálkodás is („A vízgazdálkodásról” szóló 1995. évi LVII. törvény 2. § (1) bekezdés p) pontja). Gazdálkodni pedig csak úgy lehet, ha a mennyiségi oldalt mind a bevétel, mind a kiadás tekintetében ismerjük. De az engedélyeztetési kötelezettség nemcsak a mennyiségi, hanem a vízminőségi vonatkozásokban is indokolt.

Az elmúlt évtizedekben engedélyezés hiányában számos olyan kút létesült, amely nem felelt meg sem akkori, sem a jelenleg érvényes műszaki előírásoknak.

Itt leginkább a kútcsövek melletti szigetelőanyag elhelyezésének hiányára gondolok, ami így lehetővé teszi, hogy a kútcső mellett az egymás alatt elhelyezkedő, természetes állapotban vízrekesztő rétegekkel elválasztott vízadó rétegek vizei kapcsolatba kerüljenek, a mélyebb, még tiszta rétegvizek közvetlen szennyeződését okozva.

Az, hogy az állam az eddig nem ismert kutak jelenlétéről, számáról, helyéről, víztermeléséről, állapotáról ismeretet szerez, egy sokkal megalapozottabb vízkészlet-gazdálkodást tesz lehetővé. 

Emellett jobban lehet majd látni az ok-okozati összefüggéseket a tapasztalt vízszintsüllyedések, vízminőség változások és a vízkivételek között. Ha esetleg vízszennyezés miatt egy adott területen bármiféle beavatkozásra lesz szükség, azt célirányosan, a meglévő kutak és vízhasználatok ismeretében lehet majd végrehajtani. És ne feledjük azt sem, hogy egy engedély nemcsak egy fölösleges papír, hanem a tulajdonos biztonságát is jelenti az adott vízmennyiség kitermelésére nézve, hiszen bármiféle újabb vízjogi engedély kiadása csak a már meglévő ismert, engedéllyel rendelkező vízhasználók érdekeinek figyelembevételével történhet.

Azoknak a kúttulajdonosoknak nem kedvez a kutak utólagos engedélyezési kötelezettsége, akiknek a kútja műszaki állapot tekintetében nem megfelelő és az a környezetre nézve potenciális veszélyt jelent.

Egy műszakilag helytelen kialakítású kút létesítése, vagy épp a működtetés során tönkrement kút további fönntartása, üzemeltetése nem járhat azzal a következménnyel, hogy általa a felszín alatti környezet és ezáltal mindannyiónk vize, ivóvize szennyeződik.

Az engedélyezési kötelezettség minden kútra és kúttípusra fönnáll. De ne feledjük, hogy a bírságmentes utólagos engedélyezés lehetősége csak a 2020. közepe előtt engedély nélkül létesített kutakra vonatkozik. Egy azt követően engedély nélkül épített kútra már nem. A helyes eljárásrend tehát az, hogy nem az épített, hanem az építendő kútra kér a leendő tulajdonos vízjogi létesítési engedélyt, majd a vízkivételi mű megépülését követően, annak használatára vonatkozóan vízjogi üzemeltetési engedélyt.

Forrás: hellovidek.hu
Kép: Getty Images