Óriási mérföldkő, mikor az ember legféltettebb kincse először lépi át a közoktatás küszöbét. A szülő az első héten dolgozni is alig tud, mert fél szívvel ott van mellette a padban.

-Hirdetés-

Az első „akadály”, aminek nekifutnak az elsősök: a DIFER mérés. Gyógypedagógusként óriási lehetőség. Jó képet ad arról, mire figyeljünk. Mivel ezek a napok elsősorban ezzel a méréssel telnek, rengeteget beszélgetünk a kollégákkal arról, hogyan élik meg a gyerekek. Egyik este kaptam egy szívmelengető üzenetet, mert az édesanya a „személyleírásból” úgy sejtette, én lehettem az, akivel a kisfia délelőtt beszélgetett. Mesélek néhány kedves példát, ami megmutatja, milyen csodálatos emberpalántákkal találkoztam.

A tapasztalati következtetésnél van egy ilyen mondat:

 – A halak vízben élnek. Cirmi cica, nem a vízben él, tehát… A protokoll szerinti helyes válasz, hogy … nem hal.

/A kép forrása: nlc.hu/

Mit válaszol erre egy praktikusan gondolkodó ifjú hölgy? Akkor Cirmi nem fog halat enni, és éhes marad. Lássuk be, nagyon is igaza volt!

– Vagy kitakarítom a szobámat, vagy nem mehetek moziba. Most mehettem moziba, tehát…

Az elfogadásra méltó folytatás, hogy kitakarítottam a szobámat. De jogos válasz lehet az is, amit én kaptam: akkor biztos jól viselkedtem.

– Ha egy gyerek szót fogad, akkor nem büntetik meg. Sanyit nem büntették meg, tehát…

/A kép forrása: pexels.com/

Hiába javasolja a feladat azt a megoldást, hogy szót fogadott, ha egy gyakorlatiasan gondolkodó elsős szerint ebből az következik, hogy …Sanyi elmehetett moziba.

A pedagógus ilyenkor legszívesebben megölelgetné a gyerekeket, de a COVID legfeljebb hátlapogatást engedélyez. Abban egyetértettünk a kollégákkal: dicséret mindenképpen jár.

Persze az értékelésben muszáj szigorúnak lenni, hiszen a mérés azt kívánja tisztázni, mennyire áll készen a gyermek a nyelvezetre, amire az iskolában szüksége lesz. Sajnos egyelőre a mindennapi élet és az iskola között nagy különbség van. De az, hogy merre van a fölött és a között, mi a sok, és mi a kevés, hogy miből mi következik, az mindkét helyen egyformán fontos.

A felmérések közben azon gondolkodtam: akármekkora közhelynek számít, KELL, hogy beszélgessünk a gyerekeinkkel! Mert akkor kiderül, hogyan gondolkodnak, értik-e a napszakok és cselekvések közötti összefüggéseket, tudnak-e pontosan arra a kérdésre válaszolni, amit feltesznek nekik.

Az ember interaktivitásra született. Eleven, analóg kapcsolatokra. Az okoseszköz nem pótolja a beszélgetést. Egy tablet előnye nem haladja meg a hátrányait. 

/A kép forrása: pexels.com/

A DIFER az elemi alapkészségeket méri. Mi pedagógusok és szülők fogjuk a gyerekek kezét egészen addig, amíg ezek kialakulnak. Mert a DIFER-nek nincs jó vagy rossz eredménye. Útmutatása van. Rádöbbent, hogy az ember gondolkodásra született. Gondolkodó gyermeket pedig beszélgetve lehet nevelni.

– Kutyifa Anikó –