Tihanyban, ünnepélyes keretek között, a kormányzó jelenlétében nyitotta meg kapuit a Magyar Biológiai Kutatóintézet. Az eseményen a kor teljes politikai és tudományos elitje megjelent. A mának is példaértékű, hogy a tihanyi Magyar Biológiai Kutatóintézet egy évvel az alapkőletétel után, 1927. szeptember 5.-én megnyitotta kapuit. Az intézmény 1951-ben az MTA felügyelete alá került, s 1982-ig Biológiai Kutatóintézet néven működött, 1982-ben vette fel a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet nevet. Elsődleges feladata a Balaton vízminőségének és élővilágának védelme.
Legegyszerűbb és a legbonyolultabb szervezetek alapvető élettani folyamatai univerzálisak, kézenfekvő azokat inkább a viszonylag egyszerű, könnyen gyűjthető, tartható és szaporítható vízi élőlényeken vizsgálni, mint egy nagy és bonyolult állaton, s ehhez ideális egy Balaton-parti kutatóintézet. És tulajdonképpen ők vezették fel azt a fogalmi-logikai következtetést is, hogy mivel a „biológia” az állat-és növénytani, a bakteriológiai és az embertani tudományok gyűjtőtudománya, ésszerűbb immár ezt alkalmazni az élettudományok összességére, és a köztudatba is átültetni, s így lett a tihanyi intézet neve Magyar Biológiai Kutatóintézet.
Az intézet saját parttal, kikötővel, gyűjtőhajóval, csónakházzal, akváriumszobával, és a nagyközönség számára külön balatoni akvárium bemutatótérrel rendelkezett. A főépület mellett lakóépületek, és teljes ellátásra berendezett kurzusház is épült. A tihanyi intézetet szervezetileg az Országos Magyar Gyűjteményegyetem szervezetéhez integrálták, de szoros kapcsolatban maradt a Nemzeti Múzeummal.
Az intézetben igen rövid idő alatt pezsgő tudományos élet alakult ki, és rövidesen olyan világhírű tudósok dolgoztak a tihanyi falak között, mint Otto Loewi, Paul Weiss és Szent-Györgyi Albert, csak a Nobel-díjasokat említve. Az állandó saját gárda mellett külső kutatók is nagy számban vették igénybe az Intézet nyújtotta kutatási lehetőségeit, rendszeresek voltak benne a tudományos előadások, rendezvények.
A tihanyi intézet megmenekült a II. Világháború pusztításaitól, és 1951-ben került a Magyar Tudományos Akadémia fennhatósága alá.
1982-től az Intézet nevét is „a MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézetére” változtatta. Az intézet kutatói alapozták meg az Balaton eutrofizációja visszafordításának tudományos alapját, feltárták a nád-és halpusztulások okait, valamint az inváziós fajok betelepülésének és terjedésének dinamikáját és az ellenük való védekezés lehetséges változatait.
2012. január 1-jétől a tihanyi intézet Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet-néven, az ökológiai központ székhelyeként, és egyben részeként működik tovább immár intézményes együttműködésben a Duna, a Tisza, és a szárazföldi ökológiai, hidrobiológiai és élettani kutatások közös szolgálatában.
Forrás:http://www.bli.okologia.mta.hu/
