97 évvel ezelőtt, szeptember 25-én Henry Ford gyártulajdonos bevezette a heti 5 napos, napi 8 órás munkaidőt. Ford újítása hideg közgazdasági számításon alapult, amely lehetővé tette, hogy növeljék a termelést. „8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás” – a mára kissé elcsépelt szlogen kétszáz évvel ezelőtt elképzelhetetlen luxusnak számított. Az ipari forradalom hajszájában naponta 10–16 órát dolgoztak a munkások, és pihenniük csak vasárnap lehetett.
Ford módszerét hamarosan mindenhol átvették, mára pedig természetessé vált a 40 órás munkahét. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) statisztikái is erről tanúskodnak: a fejlett országokban átlagosan 36,7 órás egy munkahét. Az európai átlag ennél hajszálnyival magasabb: 37,2 óra hetente. Ugyanakkor az, hogy pontosan mennyi időt tölt el egy alkalmazott a munkahelyén, egyáltalán nem függ össze azzal, mennyire lesz versenyképes a termék vagy szolgáltatás, amelyet előállít.
Jó példát hoznak erre a németek, akik csak 35,3 órát szánnak munkára egy héten, ennek ellenére Németország a világ 4. legversenyképesebb országa a Világgazdasági Fórum számításai szerint. De ennél is elképesztőbb eredményről tanúskodik Hollandia, amely csak eggyel marad le Németország mögött az említett rangsorban, pedig a részmunkaidős állások mára annyira elterjedtek, hogy az országos heti munkaóraátlag mindössze 28,9. Ezzel szemben a gazdasági válságból kilábalni képtelen görögök dolgoznak a legtöbbet Európában heti 42 órával, és nem sokkal jobb a helyzet a magyar gazdaságban sem, hiszen 39,4 órát dolgozunk. A részmunkaidő hazája Hollandia: jelenleg a munkavállalók
46 százaléka dolgozik heti 36 óránál kevesebbet. A foglalkoztatásnak ez a formája különösen népszerű a nők körében, háromnegyedük él a lehetőséggel.
25 órát és maximum 3 napot kellene dolgoznia a 40 év felettieknek a Melbourne-i Egyetem kutatásai szerint ahhoz, hogy maximális hatékonysággal végezhessék a feladataikat és a mentális egészségüket is megőrizhessék. A szociológiai kutatásokból pedig az derül ki, hogy az érintettek sokkal kiegyensúlyozottabbak, mert össze tudják egyeztetni a munkát a magánélettel, és többet is sportolnak, így egészségesek és boldogabbak is.
A kevésbé munkás élet másik úttörőinek a svédek számítanak, ahol lassan már három évtizede próbálkoznak a munkaidő csökkentésével. A keveset dolgozó és ezért nagyon boldog emberek városa Göteborg, ahol egy autószerviz és egy idősotthon vezetése is napi 6 órára csökkentette az elvárását. Előbbiben megszűntek a sorok, mivel a friss és kipihent szerelők sokkal gyorsabban dolgoznak, utóbbiban pedig 20 százalékkal boldogabbnak bizonyultak a nővérek az új munkarend bevezetése után végzett vizsgálatokon, mint előtte.
55 óránál többet egyszerűen nincs értelme dolgozni– derítették ki a Stanford Egyetem kutatói. Vizsgálataikból kiderült, hogy heti 50 óra után rohamosan csökken a dogozók teljesítménye, 55 óra után pedig legfeljebb csak látszata van a munkának: pontosan ugyanannyit ér el az, aki 55 órát dolgozik, mint aki 70-et. Két stockholmi start-upban indítottak tavaly kísérleti programot, amelyből az derült ki, a dolgozók akkor is elvégzik a rájuk kiszabott feladatokat, ha arra egy nap csak 6 óra áll a rendelkezésükre. A munkaidő csökkenésével párhuzamosan nőtt a hatékonyság, mivel a dolgozók sokkal energikusabbak voltak.
Hollandia statisztikai mutatói is magukért beszélnek. Az ország vezeti az OECD munka és magánélet egyensúlyát vizsgáló Jobb Élet rangsorát. Az ENSZ megbízásából készített
2015-ös World Happiness Report szerint a világ 7. legboldogabb országa. Egy nő átlagosan 1,7 gyereknek ad életet. A felnőttek 53 százaléka hetente 4–7 órát sportol, amivel elsők Európában. Magyarország a KSH 2015-ös adatai szerint tavaly főmunkaidőben a férfiak az unióban átlagosan 41,6 órát dolgoztak, míg a magyar adat 41 óra volt. A magyar nők tényleges munkaideje alig maradt el a 38,9 órás uniós átlagtól: 38,6 óra volt. A részmunkaidő átlagosan 19 órát jelentett az unióban a férfiaknak, szemben a magyar 23,3 órával, ami egyben a kategória egyik leghosszabb munkaideje volt. Ebben a foglalkoztatási formában a férfiaknál jóval nagyobb arányban érintett nők átlagosan heti 20,2 órát dolgoztak az unióban, Magyarországon pedig annyit, mint a férfiak, azaz heti 23,3 órát. Magyarország eredményei World Happiness Report szerint az alábbiak: 13. hely az OECD-országok között, 104. hely a boldogságban. 33% sportol és egy nő átlagosan 1,4 gyereknek ad életet.
Forrás:
https://www.vasarnapihirek.hu/fokusz/a_munka_nem_boldogit
https://www.vg.hu/vallalatok/a-haromnapos-munkahet-mentheti-meg-a-gazdasagot-474050/
