Tegnap délután az Országos Könyvtári Napok keretén belül, Szilágyi Ilona személyiségfejlesztő „A boldogság forrásai” címmel tartott interaktív előadást a kaskantyúi könyvtárban. Dinamikus, interaktív előadásán azt szerette volna, ha a közönség tagjai saját maguk fogalmazzák meg, hogy mit is jelent számukra a boldogság.
Vágyaink között valószínűleg az első helyet foglalja el a boldogság utáni vágy, a szenvedés elkerülése, a békés és élvezetekkel teli élet.
Önök szerint, mik a boldogság forrásai?- tette fel a kérdést Szilágyi Ilona.
A résztvevők között nem volt két olyan ember, aki ugyanazt válaszolta volna,többen pedig nem is tudtak rá felelni. A boldogság olyan ideális állapot, amelyre bár vágyunk, mégsem tudjuk meghatározni, hiszen magába foglalja életünk minden területét és ezzel emberi teljességünket. A legtöbb ember nagyon elvontan képzeli el a boldogságot; annyira messzire és magasra helyezi, hogy az elérésére tett minden kísérlet már eleve kudarcra van ítélve.
Arisztotelész szerint a boldogság az ember által elérhető legjobb dolog. Az amerikai függetlenségi nyilatkozat olyan fontosnak tartotta a boldogságra törekvést, hogy alapvető emberi jogként ismerte el. Myers – aki az egyik legismertebb amerikai pszichológusprofesszor, és könyve mára klasszikus lett – arra keres választ, hogy mitől érezzük magunkat jól a világban, tehát mitől vagyunk boldogok. Arra a következtetésre jutott, hogy egyáltalán nem ismerjük az elégedettség és a boldogság forrásait, mert hamis kép él bennünk a jóllétünket növelő és csökkentő tényezőkről. Azt gondoljuk, a jólét emelkedése mindig növeli a jóllétet, de ez nincs így, mert az alapvető emberi szükségletek – élelem, fedél a fejünk felett és az emberi szabadságjogok – teljesülése után szinte azonos a sorsukkal elégedettek aránya a gazdagok és a szegények között. Seneca tanítása (“Ha a hideg, az éhség és a szomjúság ellen védve vagyunk, akkor a többi már csak hiúság és túlzás”) a mai világban nem tűnik népszerűnek, hiszen az emberek többsége a pénzt, a hatalmat és a luxusjavakat tartja a legfontosabbnak az életben. Jövedelmünk nagyságától lényegében független, hogy mennyire vagyunk elégedettek házasságunkkal, családunkkal, barátainkkal és önmagunkkal, miközben ezek döntik el, hogy elégedettek vagyunk-e az életünkkel.
Akkor mitől leszünk elégedettek és mikor leszünk boldogok?
Az egészség a boldogság első forrása. Rögtön utána következik, ha elérhető célokat tűzünk ki magunk elé, reális álmokat, vágyálmok helyett. Az élettel való elégedettség fontos forrása az önbecsülés. Minél nagyobbak sikereink, annál jobban nő önbecsülésünk, ha azonban elérhetetlen vágyálmokat tűzünk magunk elé, akkor a legnagyobb siker mellett is elfogy az önbecsülés és az önbizalom. Növeli boldogságunkat, ha magunk irányítjuk életünket, és az is, ha optimisták vagyunk. Boldogabbak azok, akik kimozdulnak otthonról, nyitottak a világra, és akiket segítő barátok, társak vesznek körül. A jó házasság lényeges forrása az elégedettségnek. A hit – valamennyi felmérés szerint – a boldogság fontos forrása, mert erősíti a házassági, közösségi és baráti kapcsolatokat, miközben mérsékli a szenvedélyekből származó túlzásokat.
Ha egyszerű, kis dolgoknak örülünk, ha könnyen száll arcunkra a mosoly, ha mindennap készek vagyunk valami újat megtanulni, ha sietség nélkül haladunk céljaink felé, akkor boldognak nevezhetjük magunkat. –fogalmazta meg Szilágyi Ilona is tegnapi előadásán.
Tanulság: a testi és lelki egészség, valamint az önismeret tűnik a boldogság igazi forrásának, miközben a jólét fontos, de nem elégséges feltétele a jóllétnek.
Használjuk képzelőerőnket képzelgés nélkül, álmodjunk megvalósítható álmokat, vállaljunk értelmes kalandokat, szeressünk mérlegelés nélkül – mindezekkel elérhetjük a boldogságot.
Kutyifa Ilona
