VI. György angol király (1936-1952) dadogott. Olyannyira, hogy képtelen volt elmondani bármilyen beszédet. Ez egy királynál, különösen a század közepén felerősödő médiaszereplések idején, roppant kínos. Ezért logopédushoz járt és a megfelelő — annak idején roppant különleges — gyakorlatok elvégzése után sokat javult a beszéde. Erről szól a király beszéde c. film, melyet néhány éve nagy sikerrel játszottak a mozik. Mint a soltvadkerti logopédus, Patakiné Török Anikó logopédus elmondta, fontos, hogy a szülők ne szégyenként éljék meg gyermekük (sok esetben könnyedén orvosolható) beszédhibáját.
Néhány kérdés és válasz a jelenséggel kapcsolatban:
Az arcizomzat erősödése is kihat arra, hogy mikor kezd el beszélni a gyermek. Ilyen erősítő tényező lehet például, ha sokáig szopott a kicsi. Minden hangnak megvan a maga ideje.
Az R például 3,5-4,5 éves korban jön elő tisztán. Az a gyerek, aki sokat ül Tv vagy számítógép előtt, annak nem kell kommunikálnia. Nem is fog hamar megtanulni beszélni.
Ha kimarad valamelyik mozgásforma, azaz nem kúszik-mászik eleget, sokat ül egy helyben, annál előfordul, hogy adott hangokkal gondja lesz. A fejlesztő órán néhány tornaeszköz segítségével olyan mozgásokat gyakorolunk a beszédhibás gyerekekkel, melyek segítik a hangképzést és feloldják az esetleges gátlásokat.
Ne ijedjünk meg, ha a gyermek egyszer csak dadogni kezd! Ugyanis amikor a szókincs nem éri el az értelmi képességet, 3 éves kor körül kialakulhat a dadogás. A környezet felelőssége, hogy átsegítse ezen a gyermeket. Vigyázni kell arra is, hogy a dadogás hadarásba csaphat át. A dadogó terápia lényege a hasi légzés megtanítása. Ehhez jó módszer a relaxálás és közben kis versikék mondogatása.
A beszédhiba oka lehet egy lelki görcs is, amit oldani kell. Ha gátlás, akkor azt fel kell szabadítani! Erre megvannak a megfelelő terápiák. Gondoljunk csak arra, amikor egy dadogóssal énekeltetjük a szöveget! Nem dadog, folyékonyan elénekli…
A rosszul beszélő gyereket nem kell állandóan javítgatni! Ezzel csak stresszt keltünk benne. Viszont mi ne vegyük át a rosszul kiejtett szót, csak mert „olyan aranyosan mondja”. Nyugodjunk meg, előbb-utóbb rááll a füle a helyes kiejtésre. Képzeljük el az ő helyzetét: egyszerűen nem hallja még, hogy mi a különbség a „kakas” és az ő általa kiejtett „tatas” között. Ő meg van győződve, hogy jól mondta, hiszen „mennyit készült rá”. A gyerekeket a középső csoportban kezdjük el vizsgálni. Csak 5-6 évesen lehet megkövetelni a helyes kiejtést — vagy fejlesztésre küldeni, ahol a logopédus orvosolja az ügyet.
Káposzta Lajos
