Október 29-én ismét át kell állítani az órákat, hajnali 3 órakor 2-re kell visszatekerni a mutatót. De mióta létezik nyári időszámítás? Melyik az az ország, ahol “örök tél” van? És eredetileg miért vezették be az óraátállítást?
Franklin ötlete volt?
A nyári időszámítás ötletét 1784-ben már Benjamin Franklin is felvetette, azt gondolta, az óraátállítás miatt összességében kevesebb gyertyát kell majd használni. Több mint száz évvel később egy új-zélandi rovarszakértő is előállt az ötlettel -ő kétórás különbséget javasolt -, 1905-ben pedig William Willet dolgozott ki részletes tervet. Elgondolása alapján április négy vasárnapján 20-20 perccel tekerték volna előre az órákat, szeptember négy vasárnapján pedig ugyanilyen ütemben állították volna vissza. Az angol parlament 1909-ben tárgyalta is a javaslatot, sőt egy bizottság is létrejött, amely az ötlet hasznosságát vizsgálta, végül azonban a törvényt nem fogadták el.
Óraátállítás: háborús “találmány”
Az energiacsökkentés miatt először a Német Császárság és az Osztrák-Magyar Monarchia vezette be a nyári időszámítást, méghozzá 1916. április 30-án, este 11-kor. A nyári időszámítás Wikipedia-szócikke szerint ezt akkor, az első világháború alatt gyorsan átvette az Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok (az USA hivatalosan csak 1918-ban vezette be) és sok más ország, de a háború végével az országok visszaálltak a normál időszámításra. A második világháború kitöréséig nem is merült fel a használata. Akkor ismét a háborús erőforrásokkal való spórolás miatt vezették be.
Van, ahol néhány éve változtattak
Az Egyesült Államokban 2007-ben döntésre jutottak: a nyári időszámítás akkor már húsz éve változatlan szabályait megváltoztatták, a téli időszámítás így november első vasárnapján kezdődik, és március második vasárnapján ér véget. A módosítástól az energiafelhasználás további csökkenését várják.
A magyar helyzet
Magyarországon a nyári időszámítást 1980. április 6-án, villamosenergia-megtakarítási célból vezették be újra, s az órákat szeptember végén igazították vissza.
A nyári-téli időszámítás és az energiatakarékosság közötti összefüggést az utóbbi időben egyre többen vitatják. Arra hivatkoznak, hogy napjainkban sokkal rugalmasabb a közvilágítás rendszere, megváltoztak a fogyasztási szokások, az emberek többet néznek tévét és elterjedtek a légkondicionáló berendezések is, – mindez megváltoztatja a korábban még jelentős megtakarítással járó nyári időszámítás előnyeinek s hátrányainak egyenlegét. Ellenérvként hozzák fel azt is, hogy az átállás hatással van az emberek bioritmusára, közérzetére, a statisztikák szerint az óraátállítást követő napokban nő a közlekedési balesetek száma. Tavaly decemberben aztán egészen a parlamentig jutott az óraátállítás ügye, miután az országgyűlés gazdasági bizottsága egyhangúan támogatta a téli időszámítás kiiktatását. A téli és a nyári időszámítás alkalmazását egyébként uniós irányelv teszi kötelezővé, amit hazánk egyoldalúan nem írhat felül, csak ha eléri az uniós jogszabály megváltoztatását.
Oroszország örök télben
Oroszországban 2011-ben egész évre kiterjesztették a nyári időszámítást, ezzel Európa többi országához képest egy órával nőtt az időeltolódás (Fehéroroszországban is megszavazták az óraátállítás eltörlését, az ötlet Ukrajnában is előkerült, ott azonban leszavazták). Alig három évvel később azonban áttértek az egész éves téli időszámításra, mert az állampolgárok állítólag folyamatos alváshiányra, fáradtságra panaszkodtak, az állattartással foglalkozók szerint az állatok nem tudták megszokni az új rendszert. 
Mire kell az óraátállításkor figyelni?
A modern informatikai eszközök, a tabletek, a számítógépek, okos telefonok és tévékészülékek átállításával nem kell foglalkoznunk, mert azok átállnak maguktól. A régebbi típusú karórákat, a villanysütő és a mikrohullámú sütő kijelzőjét viszont nekünk kell beállítanunk az óraátállítás során. Figyelnünk kell továbbá a vonat- és a buszmenetrendeket is, hiszen az óraátállítás ezeket is érinti.
Rosszul érezzük magunkat az óraátállítás után?
Van, aki napokig érzi az óraátállítás hatását, más semmit sem érzékel. Kutatók egyébként évtizedek óta vizsgálják a nyári időszámításra átállás egészségügyi hatásait,finn kutatók a tavaszi váltás következményeit vizsgálták, ők az alvászavarokkal hozták összefüggésbe, kísérleti alanyaik az óraátállítás után a megszokottnál kevesebbet aludtak, és kevésbé érezték kipihentnek magukat reggelente.
