Csernobil térségében nem titkolódzik a természet

A fotók ugyan gyönyörűek, de a katasztrófa emlékét nem feledtetik.

A több mint 30 éve történt csernobili katasztrófa örökre beírta magát a történelembe. A tragédiát követően a térségben kijelölt 30 kilométeres zóna az a terület, ahol a katasztrófa utáni radioaktív kihullás a legnagyobb mértékben szennyezett. A 2600 négyzetkilométeres rész ma is a világ egyik legradiaktívabb szennyezett területe.

A zóna 1986-tól katonai őrizet alatt van, csak 18 év feletti személyek léphetnek be. 1987 óta egy ügynökség szervez a zónába túrákat szakemberek és újságírók számára. Később ez a lehetőség a civilek számára is megnyílt, s bár egy időre megszűnt, 2012-ről újra látogatható a terület.

Ilyen túrán jutott be két éve a zónába Vladimir Migutin fotóriporter is, aki különleges technikával, infravörös szűrőket használva egészen különleges hangulatú felvételeket készített a séta során, melyeket februárban tett közzé az interneten.

A nukleáris katasztrófa helyszíni „bejárása” után Migutin így fogalmazott:
Nagyon nehéz szóban elmondani vagy leírni a tapasztaltakat. Egyfajta pozitív benyomást keltett a látvány, úgy éreztem magamat, mintha égi paradicsomban lennék egy másik bolygón.

A technikának köszönhetően a természet is sugárzónak tűnik, mivel a tükröződő infravörös fény egyfajta mágikus fényt hoz létre. Az elkapott pillanatok azonban a gyönyörű felvételek ellenére sem titkolják el a pusztítás nyomait.

A világ eddigi legsúlyosabb atomerőművi katasztrófája 1986. április 26-ra virradó éjszaka 1 óra 23 perckor következett be az akkori Szovjetunióhoz tartozó Ukrán SZSZK területén, a Kijevtől kevesebb mint 100 kilométerre északra fekvő csernobili erőmű negyedik blokkjában. Robbanás következtében részben megsemmisült a reaktor aktív övezete, a levegőbe egyes adatok szerint radioaktív anyagok tonnái kerültek, és sugárfelhő borította be Európa nagy részét. A mintegy két hétig égő tűz miatt további veszélyes anyagok szabadultak fel. A baleset következtében egyes becslések alapján több százszor annyi radioaktív szennyeződés jutott a levegőbe, mint a második világháborúban Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák felrobbanása után.2016 novemberében egyébként a balesetet szenvedett csernobili atomerőmű sérült reaktorára acélszarkofágot helyeztek. Szakemberek szerint a szerkezet várhatóan 100 évre védelmet nyújt a megsérült blokktól. 

Fotók: Vladimir Migutin
Forrás:https://sokszinuvidek.24.hu/