2018. április 28-án Vida Péter, aki a kiskőrösi Méhészet Elnöke a főszervezője, annak a rendezvénynek, ahol a méhek napját ünneplik. Minden évben máshol tartják, így most Tázláron a Kónya-tón zajlott le ez az esemény.
A házigazdák Kónya István és neje Kónyáné Zsuzsi, akik 16 éve foglalkoznak a méhészettel, jelenleg 120 családjuk van, de volt olyan év is, amikor 300. A jelenlevők közt voltak határon túli magyar Méhészek is a Vajdaságból, Felvidékről, de Baranya megyéből és Bács-Kiskun megye északabbi részeiről is.
Rónai Istvánra emlékeztek meg az egybegyűltek, aki egy országos hírű méhész volt. A rendszerváltás után, Ő volt az a Méhész, aki beindította a magyar Méhészek külföldi kirándulásait, ez azt jelentette, hogy ezelőtt nem igazán tudtak semmit a határokon kívüli magyarokról, Ő pedig lehetővé tette ezeket a kirándulásokat. Több száz ilyen út fűződik a nevéhez, mint például a Felvidékre, Erdélybe, Vajdaságba való Méhészetek látogatása. Több határon túli település díszpolgára lett, aki főállású méhanya nevelő volt, nagy tudással rendelkezett, sokan tisztelték. Tavaly 90 éves korában hunyt el.
Beszédet tartott Fritsch Ottó ,aki 1932-es születésű Méhész és Erdőmérnök,az akácfa legnagyobb tudója. Néhány évvel ezelőtt adott ki , egy több száz oldalas könyvet, az Erdei Méhlegelőt. Ebben a könyvben pontosan fel van tüntetve a magyarországi akácerdők elhelyezkedése korosztály szerint, ami azért fontos, mert e könyv segítségével nyomon tudják követni a Méhészek a méhek vándorlását is. 1983 óta vannak két évente Méhészeti Kiállítások világszerte, Fritsch Ottó mindegyiken részt vett, legyen az Dél-Amerika, Észak-Amerika, vagy éppen Japán. Ilyenkor mindig visz egy nemzeti szalaggal átkötött akácfa csemetét, ahol a helyi Méhészeti vezetőkkel együtt elültetik azt.
Baross Péterrel beszélgettem, aki az OMME, azaz Országos Magyar Méhészet Elnöke. Elmondta, hogy 1994-ben kezdte el az OMME ezt a Programot, immáron 25. alkalommal ünneplik a méheket. Nem csak ezért gyűltek össze, hanem azért is, hogy hasznos szakmai információkat osszanak meg egymással, valamint felhívják a lakosság figyelmét a méhek fontosságára, védelmére, hiszen egyre kevesebb a méh a környezetszennyezés, a globalizáció miatt. A természetben egy évnél tovább nem él egy méhcsalád. A klíma változás olyan gyors, hogy a földünkön élő méh nem tud alkalmazkodni az enyhe telekhez, így nagyon sok parazita bejött 40 éve, köztük egy olyan atka is Ázsiából, ami szívja a méh vérét, tápanyagát, amellyel a méhészek nem tudnak megküzdeni, valamint itt van az ázsiai darázs is, ez is a globalizációval jött be Európába, mely lassan Magyarországon is meg fog jelenni, ami azt jelenti, hogy ez a darázsfajta egy komplett méhészetet is ki tud irtani.
-Dusy-
