Idén a gyerekeket Tabdin a Faluház pincéjébe várták egy kis Halloween-i kézműveskedésre. Az ott dolgozók időt és energiát nem sajnálva készültek a gyerekek fogadására, hiszen bámulatos díszítés és játékok várták őket. Legfőképpen a Faluház gondnokának, Torgyik Tímeának és segítőjének, Csercsa Szilárdnak lehet mindezt meghálálni, hiszen ügyes kezeiknek és határtalan fantáziájuknak köszönhetően egy olyan helyszínt sikerült a Faluházba varázsolniuk, akárcsak a mesékben. Minden apró részletre odafigyeltek nem csak a díszítésre. A gyerekeket welcome drink-kel, egy úgynevezett “vér koktéllal” várták, mellyel szomjukat olthatták el.
Az első nap a könyvtárba, a gyerekek izgatottan várták, hogy mi lesz a mai program. Amikor egyszer csak a a hátsó terem kis ajtaját valami kaparászni kezdte. Mikor megnézték mi is lehet az, az ajtó mögül egy cica, méghozzá a Vámpír Szili (Csercsa Szilárd) macskája Bogárfaló Vámpírka (Torgyik Tímea) ugrott elő, aki elvezette a gyerekeket oda, ahol a Vámpír fogadta őket, aki a Wili Wonka sírját felnyitotta, hogy levezesse őket kis kuckójába, és meginvitálja őket egy kis fonál tök készítésre. A gyerekek izgatottan sétáltak le a lépcsőn, miközben azon elmélkedtek, hogy odalent mi várja majd őket. Volt aztán ott minden: Wonka úr csontváza, egy húsevő virág ki nem is tűnt olyan gonosznak mivel a szájából a cukrot simán kibírták venni. Az egyik sarokban egy esernyőbe szorult boszorkány volt, akit elsőként varázsigékkel próbálták meg kiszedni onnan, kisebb-nagyobb sikerrel. Aztán úgy látták, hogy végül is jobban, teszik, ha inkább nekilátnak a tökök készítésének. Készíthettek sárga vagy akár zöld tököt is. Volt, akinek csak egyre, de volt olyan, akinek akár kettőre is futotta ideje, de még olyan is előfordult, hogy egy tök pók alakult ki belőle.
A második napra, már gyorsan híre ment a faluban, hogy milyen jó szórakozás is ez, így ezúttal már jóval több gyermek jelent meg, hogy “pókcsapdát” készíthessenek. A csapdához egy műanyag flakon tetejére volt szükség, amit aztán berajzolhattak pókhálónak, melyhez a pókot kupakból készítették el. A végeredményt tekintve, többféle pók is született: több szemű több lábú, de mindegyik így volt eredeti. Mikor a feladattal végeztek, hazamenni még nem akartak, így egy kis játékkal töltötték el az időt.
A harmadik napon egy fekete lapra fülpiszkálóból ragaszthattak fel egy csontváz alakzatot, ki-ki tetszés szerint. A legtöbben a kész termékről másolták le, de volt olyan is, aki fantáziáját használva, kézen álló csontvázat készített. Csak úgy repkedtek a fülpiszkálók mikor vágni kezdték őket, de a végeredmény mind-mind csodálatos lett. Az utolsó nap már siettek a gyerekek az elkészítéssel, hogy minél hamarabb újra játszhassanak. Ezúttal olyat játszottak, hogy hosszú sorba álltak, majd a cica, mindenkinek írt egy cetlit, amit aztán mindenki egyesével a homlokára ragasztott. Mivel sajátjukat nem látták, csak a többiekét, így körülírással tudták csak kitalálni, hogy mi is szerepel a cetlin.
Mind a három napon és összességében is nagyon jól érezték magukat a gyerekek. Minden egyes alkalommal a pincéből hangos zsivaj áradt felfelé. A gyerekek elégedetten mentek haza minden egyes nap, igaz ezt a boszorkány már nem tudná elmondani, hiszen ő még mindig esernyőjébe beszorulva várja, hogy valaki kiszabadítsa. Talán majd jövőre!
K.E.
Fotógaléria:
