Faluhelyen még mindig divat egymás meglátogatása télvíz idején. Ezt a hagyományt ápolják a gyülekezetek is: az elmúlt hétvégén pénteken adventi lámpáskészítésre hívogattak mindenkit az evangélikus gyülekezet tagjai Bócsán. Közösségi termük megtelt a családokkal, és így készültek az ünnepre.
Vasárnap délután 5 órakor jöttek össze ismét az emberek, ezúttal már a nagyteremben. Itt László Lajos lelkész köszöntötte a gyülekezetet, majd átadta a szót a Tóth János és Duchai Judit vezette citerazenekarnak. A bócsia, vadkerti, tázlári és kiskunmajsai zenészek elfoglalták az egész oltárteret — így muzsikáltak, templomban egyedülálló módon előadva a régi magyar karácsonyi népdalokat, a végén az elmaradhatatlan Csendes éj-jel.
A lelkész igehirdetésében a követendő csillagokról szólt. Azokról a távoli napokról, melyek erőt és fényt sugároznak. Mi csak távolról csodáljuk őket, de mindenkinek megvan a maga kis lámpája: ezzel kell világítanunk egymásnak!
Ezek után a gyülekezet egy kis falatozásra ment ki az udvari csűrbe, onnan pedig a katolikus templomhoz vonultak át, égő mécseseikkel. A katolikusok már várták őket kaláccsal, teával, forralt borral.
A közös éneklés itt sem maradt el, majd beszélgetés zárta az ünnepi alkalmat.
Káposzta Lajos
Fotógaléria: