Nagyböjt, nagyhét, húsvét és az azt követő hetek — előttünk álló ünnepek, melyekre illő rendesen felkészülni. Nem, nemcsak a kitakarított kerttel és házzal, a levágott baromfival, a megpucolt hallal, hanem lelkileg is ráhangolódva.
Miről is van szó? Tisztázzuk a fogalmakat egy kicsit! Legelőször magukat az ünnepciklusok elnevezéseit és azok idejét.
A húsvéti ünnepkör egy vándorló ünnepkör. A középpont a húsvét, azaz a feltámadás. Eredete ókori, a zsidóknál ez volt a kovásztalan kenyér ünnepe (peszach), amikor az egyiptomi szabadulásról is megemlékeztek. (Ez az, amikor Mózes megindul a zsidó néppel és kivezeti őket a rabszolgaságból. Már aki érdemes rá…)
A húsvétszámítás csillagászati alapon történik: a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap. Ez leghamarabb március 22-én lehet — amennyiben 21-e szombat és aznap este holdtölte van. A legkésőbb pedig április 25-e, amikor is az a helyzet áll elő, hogy március 20-ról 21-re van holdtölte és 21-e vasárnapra esik.
A Nagyböjt húsvét előtt negyven nappal kezdődik és a feltámadás ünnepéig tart. Célja a testi böjtön, alkalmanként csökkentett táplálkozáson kívül a lelki elcsendesedés, ráhangolódás előmozdítása is. Első napját hamvazószerdának nevezik. Ekkor a katolikus egyházban a hamvazási szertartás keretében hamuval kenik meg a hívők homlokát, emlékeztetve a bűnbánatra. De nem akármilyen hamu ez!
Virágvasárnap (ez a húsvét előtti vasárnap): Jézus bevonulása Jeruzsálembe, amikor virágokat és zöld ágakat szórtak elé az útra a tisztelet jeleként. Ezen a napon a katolikus egyházban barkát szentelnek a mise után. Később ezt a barkát elégetve nyerik a jövő évi hamvazószerda hamuját.
Nagycsütörtök: az Utolsó Vacsora napja. Ekkor rendelte el Jézus az úrvacsora (protestáns) ill. áldozás (katolikus) szentségét. Ezen az estén fogják el a Gecsemáné kertben, ahol Júdás csókkal elárulja a Mestert.
Nagypéntek: Jézus keresztre feszítésének napja. Halálára emlékezve nem szólnak a harangok, és a katolikus templomban letakarják az oltárképet. Az evangélikus templomban az oltárterítő színe fekete.
Ezen a napon felolvassák a templomban a Passiót, azaz a szenvedéstörténetet. Sok helyen az asszonyok feketét vesznek fel.
Nagyszombat: a csend, a várakozás napja. Sok katolikus közösség virraszt ezen az estén, mód nyílik a keresztség megújítására, fogadalmak tételére — karizmatikus iránytól függően. Hajnaltól ünneplik a feltámadást — sok közösség kimegy megnézni a napfelkeltét is.
Húsvét: a feltámadás ünnepe. Ünnepi szertartások sora, melyet családi találkozók és nem ritkán temetőjárás követ. A húsvét kétnapos ünnep, melynek másnapján történik a locsolkodás. Ekkor arra emlékezik a néphit, amikor Jézus sírjához illatos keneteket vittek az asszonyok. Ők és Péter apostol voltak a tanúi Krisztus feltámadásának, amit az Úr angyala jelentett be nekik.
Húsvét utáni vasárnapok: sok helyen ilyenkorra teszik a húsvéti utószertartásokat (pl. szórvány templomokba), aztán a konfirmációt ill. elsőáldozást és bérmálást. Nem ritkák a gyülekezeti majálisok, valamint más, nyitottabb ünnepek.
Pünkösd: Ugyancsak húsvétfüggő — mindig utána van 50 nappal. Lévén idén aránylag későn van húsvét, a pünkösd is igencsak nyárra esik: június 9-10.
Káposzta Lajos
