Tabdin az ökumenikus adventi estéken együtt ünnepel az egész település, a falu ismét csodás összetartozásáról tesz bizonyságot.
Mi ez az egyszerű, de mégis hatalmas erő, ami már idestova tíz éve mozgatja e kicsiny közösséget? Erről mesél nekünk Kissné Sinkovicz Marianna.
Jól kialakított programterv volt az első alkalommal és erre nagyon szépen tudtunk építkezni. Mindig vannak olyanok, akik mellénk állnak és új ötleteket hoznak, így tovább tudunk fejlődni. Az elvünk, hogy az adventi esték programsorozat nem pénz alapon működik. Ide olyan is kilátogathat, aki nem szeretne költekezni, mert a meleg teához, a melegedőhöz, és a szeretethez mindenkinek joga és lehetősége van.
A helyi aktivistákból álló csoport koordinálja az egészet, a csoport elképzelései szerint tervezünk és költekezünk. Kezdetekben mindenki eszközökkel érkezett, munka után összejöttünk dekorálni, az otthoni fényfüzéreket használtuk fel. Majd a forralt borból és ételekből befolyt összeget évről évre visszaforgattuk, így tudtuk és tudjuk a rendezvényt még hangulatosabbá tenni. Német barátaink vannak és amikor kint jártunk náluk, nagyon megtetszett ez a meleg szeretetű, forró hangulat, ami összetartotta az ottani közösséget. Szerettük volna átültetni ide is ezt a szemléletet. Az elmúlt tíz év sikerei azt bizonyítják, hogy szükség van erre az összetartozásra.
Tulajdonképpen a falu szinte összes lakosa részt vesz valamilyen formában az eseményen. Az adventi koszorút Horváth Dalma készítette el, ami olyan jól sikerült, hogy élen van a legszebb adventi dekoráció versenyben. A rendezvénybe bekapcsolódik a fiatalabb korosztály is, az óvodások és kisiskolások minden évben műsorral készülnek. Az iskolából eljáró felső tagozatos diákjainknak is igyekszünk feladatot adni. Az idősebbek énekükkel példamutatást adnak, hogy még mindig aktív tagjai a közösségnek. Nagy örömünkre szolgál, amikor az emberek kis kosárban pogácsát, mézeskalácsot hoznak. Az önkormányzat és a faluház is támogat bennünket. Több éve van egy templomi esténk is, ahol nevesebb fellépő is van.
Természetesen voltak buktatók, konfliktusok. Volt, amikor abba akartuk hagyni, de megerősödtünk hitünkben, hogy folytatni kell és példamutatóvá kell válni. A vitákat félre kellett rakni, el kellett fogadni, ha valakinek jobb gondolata támadt és így egymást támogatva tudtuk folytatni. Rendezvényünkre ellátogattak a környékbeli települések is, a mi példánkat szerették volna továbbvinni és megalkotni saját rendezvényüket. Ilyenkor „megvásárolták” tőlünk a licencet, forralt bor mellett leültünk és készségesen segítettünk bárkinek, aki hozzánk fordult.
Mindenki megértette, hogy szeretetben, boldogságban és békességben zajlik le ez az ünnep. Az emberek tudják, hogy most csendre kell inteni magunkat, hogy békességet kell teremteni a környezetünkben, most meg kell bocsájtani annak is, akinek eddig nem tudtunk. A távoli városokból is hazajárnak ezért az érzésért, élményért. A fogyasztói társadalom rabjai vagyunk, rá vagyunk szorulva, mindig hangsúlyozom, hogy próbáljuk valahogy korlátozni önmagunkban, mert elveszik az értéke az adventnek. Együtt lenni jó és ezt ne akkor tudjuk meg, amikor valaki már nincs közöttünk. Együtt lenni jó! – zárja le beszámolóját Marianna.
B.M
Fotógaléria:
