Kis ház Bócsa-Katzenbachfaluban. Itt él Kürtösi Gizella, akit sokan írásaiért, különleges humoráért becsülnek errefelé. „Fényzivatar”, „Játszmák”, „Tollpihék az úton” — kötetek, antológiák, melyekbe sok kis író és költő írás-mozaikjai adják ki az egészet. Köztük Gizella művei is.
Néhány apró gondolat az írónőtől, mely felvidítja a lelket:
Édesanyám minden ittléténél agyonlocsolja a kertet. Nem bánom, mert én bizony néha elfelejtem. Locsolás közben hangosan gondolkodik: — Nem tudom, lehet, hogy nekem mániám ez a locsolás. Otthon is mindig locsolok…
Hát… jobb, mintha gyújtogatnál!…
Önirónia
Ahhoz, hogy szép libákat tudjunk nevelni, meg kell tanulnunk libául gondolkodni.
Nekem könnyen ment.
Azt hiszem…
Ha az ember túl sokáig él nevetés nélkül, később már fizikai fájdalmat okoz.
Talán berozsdásodnak a nevetőizmok.
És végül:
Van, akinek a híre rossz és van, aki ő maga!
Na de mit is kell tudnunk a szerzőről?
A kisházban beszélgetünk, közben duruzsol a kályha. Az asztalon könyvek, lapozgatunk, olvasgatunk. Mint meséli, női fodrásznak tanult és 12 évig dolgozott a szakmában. Aztán következtek a vegyeskereskedésben eltöltött évek, az is éppen 12. Majd 5 év a libák mellett, utána szociális gondozói munka a Béke Gyermekotthonban. Jelenleg pedig nyugdíjas és jönnek az unokák..
Hogy hogyan indul egy írói karrier?
Vagy ha nem is karrier, de mindenképpen életfoma… Az embernek egyszer csak támad egy belső ingere, hogy írjon. Nálam ez munkahelyi ártalomként (vagy éppen lehetőségként) jelent meg. Az impulzust az adta meg, hogy 1998-2002 között libáztam. Éjjelenként, amikor virrasztani kellett, leírtam a gondolataimat. Író lettem? Valami olyasmi.
Aztán tovább léptem: 2004-ben tagja lettem a miskolci rádió irodalmi közöségének, és ennek keretében több rendezvényen, nyári alkotótáboron és felolvasáson vettem részt. Ezek azért voltak jók, mert hasonló érdeklődésű emberek jöttek össze: felolvastunk egymásnak és jókat beszélgettünk. Közben az évek alatt megismertem Magyarország szép tájait: Kőszeget, Szigligetet, de még Erdélyt is.
Olvasva Gizella írásait életérzések, gondolatok, hangulatok jönnek elő. Az állatok, a tanyavilág, de emellett sok humor és jókedv. Azt vallja, hogy az érző, vagy művészember egy mosollyal járul hozzá a közösség boldogságához. És ez már elég!
Káposzta Lajos
