Járásunkban sok olyan vállalat működik, ahol néha 80-100-120 ember is dolgozik összehangoltan, egy mechanizmust alkotva. Az dolgozók szerepe a munkafolyamatban megegyezik egy bonyolult gép működésével és a vezetők feladata leginkább annyi, hogy mindez olajozottan történjék. De aztán jött a korona!
A szerepek tisztázása céljából először is le kell szögeznünk: egy cégtulajdonos érdekei között elsődleges szerepet játszik a munkaerő megtartása. A legutolsó lépés az, amikor egy válság idején elbocsájtja őket. A „gonosz kapitalista” helyébe a felelősen gondolkodó tulajdonost kell betennünk: pontosan tudja, hogy ha feloszlatja vagy nagyon meggyengíti a csapatát, az újraindulás esetén nem termel olyan hatásfokkal, lévén az elbocsátottak már más céget erősítenek.
Beszélgetőtársaim ezen alkalommal munkaügyis, személyzetis, HR-szektorban dolgozó szakemberek voltak. Mint elmondták, naponta akár többször is felül kell vizsgálnia a gyár vezetőségének, hogy mik a kilátások és mi legyen a kollégákkal. Mert a termelés függ az alapanyag ellátottságtól, a kiszállítástól, a partnerek lépéseitől és természetesen legfőképpen a kormány döntéseitől.
A lépések
– azaz mi történik, ha le kell állítani a termelést (félig vagy teljesen)?
Olyan feladatok ellátása, amelyekre ideális a teljes gyárleállás
Tipikusan ide sorolható a karbantartási, takarítási tevékenység.
Pihenőidő elrendelése
Nagyobb üzemeknél munkaidő-keretben dolgoznak a munkavállalók. Ez cégenként változó, de induljunk ki abból, hogy féléves a keret: ezen időszak alatt valamikor le kell dolgozni az adott munkaóra mennyiséget. Ennek terhére a cégvezetés eldöntheti, hogy a jelen helyzetben most mindenki (vagy a dolgozók egy része) néhány hét pihenőidőre megy. Erre az időszakra havibére illeti meg a dolgozókat. Elemzők szerint a munkaidő-keret meghosszabbítása szükséges lehet, mert fél év alatt nem fog tudni senki pár heti mínusz órát behozni
Szabadságolás
A szabadság nagy részével a cég rendelkezik. Ezt a dolgozók tudják: pl. karácsonykor 2 hét leállás, augusztusban 2 hét leállás, stb. — cégenként változó. Jelen esetben dönthet úgy a munkaadó, hogy minden dolgozó (nem időarányosan ugyan, de mégis) elmegy 2 hét szabadságra. Erre az időre távolléti díjat kapnak, mely cégenként különböző összeg. Alapesetben ilyenkor a fizetés nem csökken – különben a dolgozók nem mennének el szabadságra…
Állásidő
Ez ugyancsak bérfizetéssel jár, de hosszú távon nehezen fenntartható bevétel hiányában.
Részmunkaidő
Ekkor még mindig nincs bevétel (vagy alacsony) és elbocsátás helyett közös megegyezéssel lecsökkentik a dolgozók munkaidejét, ezzel együtt a munkabérüket is. A HR-szakemberek véleménye szerint ekkorra már be kell lépnie az államnak és át kell vállalnia a foglalkoztatottak járulékait vagy annak bizonyos részét.
Ezen lépések esetén folyamatosan fennáll munkajogviszony és biztosítással rendelkeznek a munkavállalók.
Elbocsátás
Ez a vége: a 2008-as válságkor is előfordult, amikor a cégvezető azzal bocsátotta el a dolgozót, hogy garantálta/felajánlotta a visszavételt a termelés újra indulásakor. Kis cégek esetében ez hamar bekövetkezik, a nagyobbaknál több a lehetőség. Természetesen ez attól is függ, hogy mi a vállalat profilja. Egy szálloda és étterem lehet akármekkora, ha nincs sem vendég, sem rendezvény, akkor bizony bezár.
Mennyire szakad a cérna a dolgozóknál?
A munkáltatók szerint az emberek túlnyomó része türelmes. Ha nincs szakszervezet, akkor is képben vannak azzal kapcsolatban, hogy hogy kell tárgyalni, mik a lehetőségek és milyen a cégvezetés hozzáállása. A tolerancia sok helyen működik: az otthon maradni kénytelen szülőket meghallgatták, és ha kellett, módosították a munkaidejüket vagy bizonyos időszakra fizetett távollétet engedélyeztek az éves szabadságkereten felül. Ha azonban valaki „fél a vírustól”, az még nem ok arra, hogy otthon maradjon. A felszólítás úgy szól, hogy „minél kevesebbet tartózkodni tömegben, sokszor kezet mosni és követni a cég tisztasági előírásait”! Ilyen pl. a munkásbuszon a maszk viselése, melyre néhány helyen erőteljes hangsúlyt helyeznek. A másik a munkahelyi étkezés: ki hol ülhet le, mekkora távolságot kell tartani, stb.
Mindenhol vannak olyan dolgozók, akik rossz irányba viszik a tömeghangulatot: rossz hírforrásokat olvasnak el és helytelenül kommunikálnak. Beceneveik: „házi pék”, „WC-papír-manó”, „hírügynökség”. Ellenszerük a cégvezetés részéről a hatékony, egyenes kommunikáció és a jó megoldások megfogalmazása.
Riportalanyaim elmondása szerint a helyzet minden nap változik, ahogy a járványügyi helyzet és a központi előírások is. Ezért kérésüknek megfelelően sem nevüket, sem vállalatukat nem tüntettem fel.
Káposzta Lajos
