Ha a vállalkozó megbízott könyvelője elérhetetlen, mert például igazoltan koronavírus-fertőzött, és nála vannak a bevalláshoz szükséges iratok, dokumentumok élhet-e igazolási kérelemmel?
Ebben az esetben a vállalkozó igazolási kérelmet terjeszthet elő.
Az igazolási kérelmet a bevallási határidő elmulasztása esetén az akadály megszűnését követő tizenöt napon belül, a bevallás pótlásával egyidejűleg lehet előterjeszteni.
Be kell-e jelenteni a NAV-hoz, ha az adózó bezárja az üzletét a koronavírus miatt?
Nem kell bejelenteni a NAV-hoz, ha az adózó az üzletét bezárja. Az üzletben működő online pénztárgép használatának 30 napon túli szüneteltetését azonban be kell jelenteni a PTGTAXUZ nyomtatványon.
Hogyan kell eljárnia annak az egyéni vállalkozónak, aki maga is karanténba került, hogyan teljesítheti az adókötelezettségeit?
A 2019. adóévre vonatkozóan a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók a NAV által elkészített bevallási tervezet kiegészítésével, vagy egy önállóan elkészített 19SZJA-bevallás benyújtásával tehetnek eleget bevallási kötelezettségüknek 2020. május 20-ig.
Az elkészített tervezet 2020. március 15-től megtekinthető a NAV honlapjáról elérhető (www.nav.gov.hu/nav/szja/szja) eSZJA Portálon. A felületen be kell lépni a szerkesztés menübe, meg kell adni az egyéni vállalkozói tevékenységből származó, valamint egyéb olyan jövedelmek adatait, amelyek a tervezetben nem szerepelnek, ezt követően pedig a bevallást be kell küldeni.
Bevallási kötelezettségének az egyéni vállalkozó eleget tehet önadózóként is, a 19SZJA-bevallás benyújtásával. Ha az egyéni vállalkozó a járványhelyzet miatt bármely okból nem tudja benyújtani a bevallását, akkor azt képviselője (meghatalmazottja, esetleg törvényes képviselője) is beadhatja. Képviselőként az a személy járhat el, akit az EGYKE adatlapon bejelentettek és jogosultsága kiterjed a személyijövedelemadó-bevallás benyújtására is. A képviseleti jogviszonyt legegyszerűbben az eBEV portálon jelentheti be az egyéni vállalkozó vagy meghatalmazottja (ha mindketten rendelkeznek KÜNY-tárhellyel).
Ha elmulasztja a bevallási határidőt, akkor a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő tizenöt napon belül – a bevallás pótlásával egyidejűleg – igazolási kérelmet terjeszthet elő.
Ha az adott vállalkozás a járvány alatt teljesen fizetésképtelenné válik, jogosult lesz-e valamilyen kedvezményre, élhet-e méltányossági kérelemmel?
Az egyéni vállalkozó, a jogi személy vagy egyéb szervezet kérelmére a bírság- vagy pótléktartozás mérsékelhető, ha annak megfizetése gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Tehát a mérséklés akkor engedélyezhető, ha a racionális gazdálkodási körülmények ezáltal helyreállíthatók. Azonban nincs lehetőség a tőke-, illetve adótartozás mérséklésére, továbbá nincs helye a mérséklésnek, ha a gazdálkodási tevékenység már ellehetetlenült.
Ha a vállalkozás átmeneti fizetési nehézséggel küzd, akkor lehetősége van fizetési halasztást kérni, illetve akár arra is, hogy a halasztást követően részletekben tegyen eleget fizetési kötelezettségének.
Ha a gazdálkodó szervezet átmeneti fizetési nehézséggel küzd és más hitelezőknek is tartozik, azonban gazdasági helyzetét tekintve van reális esélye annak, hogy idővel gazdálkodását rendbe tudja hozni és képes lesz tovább működni, indokolt lehet csődvédelmet kérnie. A csődeljárás célja, hogy az adós cég a hitelezőivel egyezséget kötve elkerülje a fizetésképtelenséget, és tovább tudjon működni. A csődeljárás elrendelése iránti kérelem benyújtásával már ideiglenes moratórium, azaz fizetési haladék illeti meg a gazdálkodó szervezetet, vele szemben végrehajtás nem indítható. Lényeges, hogy a fizetési haladék bizonyos kifizetések alól nem mentesít. A NAV viszonylatában ilyen a kifizetett munkabéreket terhelő adó és járulék, valamint az áfa, a jövedéki adó és a termékdíj. A fizetési haladékkal nem érintett, a NAV által végrehajtás alá vont tartozásokra végrehajtási eljárás felfüggesztését lehet kérni.
Fizetés nélküli szabadság esetén milyen egészségügyi ellátást kaphat a magánszemély, kell-e fizetnie egészségügyi szolgáltatási járulékot, átvállalhatja-e a munkáltató a fizetési kötelezettséget ilyen esetben?
A jelenleg hatályos szabályok szerint a munkavállaló fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe, akkor szünetel a biztosítási jogviszonya, így csak akkor jogosult orvosi ellátásra, ha egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7 710 forint (napi összege 257 forint), amit már a fizetés nélküli szabadság első napjától fizetni kell.
A járulékfizetést a munkavállaló helyett – annak hozzájárulásával – más személy vagy szerv, azaz a munkáltató is teljesítheti. A járulékfizetéshez az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban is kitölthető „Eüszolg. járulékfiz-bejelentés” elnevezésű szolgáltatással vagy a 20T1011jelű adatlapon kell a NAV-hoz bejelentkezni. Ezen az adatlapon kell az egészségügyi szolgáltatási járulék átvállalásáról nyilatkozni, ami a NAV jóváhagyásával válik érvényessé.
A kormány április 7-ei bejelentése szerint azonban „a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalók tb-jogosultsága nem szűnik meg”. Az erről szóló kormányrendelet kihirdetését követően tehát kedvezően változnak a jelenleg hatályos szabályok.
Még több információt itt találnak:
https://nav.gov.hu/nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/Gyakori_kerdesek_es_v20200326.html
