Az Országgyűlés két hete fogadta el a törvényjavaslatot, amely szerint a testvérek közötti ajándékozás, illetve öröklés is illetékmentessé válik.
Sokan nem tudják, hogy bizonyos nagyobb értékű ajándékokat mikor terhel illetékbefizetési kötelezettség, és mikor nem, pedig – bár a koronavírus járvány miatt idén kicsit másképpen – most van a szezonja a ballagási és esküvői ajándékoknak.
A koronavírus járvány miatt idén később kezdődött az esküvőszezon, és a legtöbb iskola nem tudta megtartani a ballagási ünnepségeket sem. Azonban a járványidőszakra eső esküvők jelentős részét átszervezték, illetve a nyárra tervezett lakodalmakat ugyanúgy meg lehet tartani, valamint a ballagási ebédeket és vacsorákat is sok család a nyáron tervezi pótolni. Az ilyen alkalmakon nem ritka a nagyobb értékű ajándék az ékszerektől kezdve akár egészen az autó vagy ingatlan ajándékozásig.
A legtöbben azonban nem tudják, mi minden minősülhet bevételnek, és mely esetben kell illetéket fizetni, adózni egy-egy ajándék után utána. Adózási szempontból a jövedelmen kívül keletkezett bevételnek minősül például, ha meghívást kapunk egy rendezvényre, és a részvétellel kapcsolatban felmerülő költségeket a meghívónk állja. Tehát ha a közös családi wellness hétvégét kaptunk nászajándékba az anyóstól, fesztivál bérlettel leptek meg minket ballagásra a keresztszüleink, vagy akár ha egy barátunk meghívott minket egy ebédre, az is bevételnek minősül.
Fontos tudni viszont, hogy az ilyen meghívások, szolgáltatások ajándékozása adómentes.
Ez is amellett szól, hogy érdemes élményt adni ajándékba, ugyanis sok más esetben, ha az ajándék tárgyi, vagy ingatlant érintő, akkor már illetéket kell fizetni. Legtöbbször esküvőre, évfordulóra, szülinapra, ballagásra vagy karácsonyra ajándékoznak az emberek nagyobb értékű tárgyakat, esetleg ingatlant. Viszont mikor az adóbevallását készíti, az ember már nem gondol arra, hogy illetékfizetési kötelezettsége keletkezett.
Az illetékekről szóló törvény szerint fizetnünk kell ingatlan ajándékozása, ingó ajándékozása, és vagyoni értékű jog ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondása esetén (ideértve a követelés elengedését is).
Illetéket a felsorolt esetekben akkor kell fizetnünk, ha az ajándékozásról okiratot állítottak ki, vagy ha nem történt okirat kiállítás, de az ingó forgalmi értéke a 150 ezer forintot meghaladja. Ingónak minősül minden nem ingatlantulajdon, fizetőeszköz, értékpapír – és a törvény szerint mindez 150 ezer forint felett akkor is illetékköteles, ha nem papírozzuk le az ajándékozást.
Tehát egy ajándékba kapott nagy értékű Herendi porcelán étkészlettel, hűtőszekrénnyel, kanapéval, vagy autóval, esetleg ingatlannal, illetve 150 ezer forintot meghaladó pénzajándékkal (utalással vagy készpénzben is) el kell számolnunk a NAV felé. A mulasztási bírság összege pedig 200 ezer forintig is terjedhet. Vannak azonban olyan esetek, amikor az ajándékozás értéktől függetlenül illetékmentes.
Illetékmentes esetek
A törvény eddig is számos mentességi okot határozott meg az ajándékozási illetékre vonatkozóan, ezek közül a leggyakrabban előforduló eset a családon belüli ajándékozás. Többek között mentes az illeték alól ha az ajándékozó az ajándékozott egyenesági rokona – nagyszülő, szülő, gyermek, unoka (örökbefogadáson alapuló rokonság esetén is) – vagy házastársa (illetve bejegyzett élettársa). Június 16-án pedig arról döntött az Országgyűlés, hogy a testvérek között is illetékmentessé teszi az ajándékozást.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról szóló 2020. évi LXVI. törvény június 23-án jelent meg a Magyar Közlönyben, melynek értelmében a hatályba lépés után mentes lesz az öröklési illeték alól az örökhagyó testvére által megszerzett örökrész, illetve mentes az ajándékozási illeték alól az ajándékozó testvére által megszerzett ajándék. A törvénymódosítás a megjelenést követő tizenötödik napon lép hatályba azzal.
A most megjelent módosítás definiálja a testvér fogalmát, melynek értelmében testvér az a személy, akinek legalább az egyik szülője (örökbefogadója) azonos az örökhagyó, megajándékozó szülőjével (örökbefogadójával). Tehát mostohatestvérekre ugyanúgy kiterjed.
Viszont még mindig akadnak olyan kivételt nem képező esetek, amelyekben hajlamos az ember elfelejteni, hogy az ajándékozás nem illetékmentes, például a (nem bejegyzett) élettárstól, a unokatestvérektől, nagybácsiktól, nagynéniktől, távolabbi rokonoktól, vagy keresztszülőktől kapott ajándékok már nem esnek az illetékmentes kategóriába. Kiskapu persze ilyen esetekben is van: ha olyan családtagokról van szó, akivel közös egyenes ági rokonon osztozunk, vagy testvérünkkel áll olyan rokoni fokon, akkor továbbajándékozással megoldható az illetékmentesség. Így akár unokatestvérek, sógorok, nászasszonyok is adhatnak továbbajándékozással nagyobb értékű ajándékokat egymásnak.
Viszont például leendő házasoknál nincs kibúvó: bizonyára sok pár készül most elkötelezni magát, mert a járvány alatt erre sem adódott mindenkinek lehetősége, aki tervezte volna. Viszont ha a gyűrű értéke a 150 ezer forintot meghaladja, és nem említjük meg a bevallásunkban, elvileg a NAV bírságot szabhat ki.
Ha nem sikerül elkerülni az illetékfizetési kötelezettséget, az ajándékozási illeték általános mértéke az ajándék tiszta értéke után 18 százalék, lakástulajdon, illetve ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése pedig 9 százalék. (Gépjármű és pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának ajándékozás útján történő megszerzésekor speciális szabály érvényesül.)
Ha az adóhatóság felfedezi, hogy nagyértékű ajándék jutott az ajándékozott birtokába, először felszólít az illeték befizetésére. Csak abban az esetben szab ki bírságot, ha ennek ellenére történik meg a mulasztás, amely 200 ezer forint is lehet. Tehát jobb vigyázni, posztoljuk-e a jegygyűrűnket, vagy például sógornőnktől nászajándékba kapott Herendi étkészletet, a ballagásra keresztszülőktől kapott értékes karórát a közösségi médiában, hiszen a nagytestvér mindent lát.
Forrás: https://www.penzcentrum.hu
