A nyugdíjrendszer idei változásai elsősorban a nyugdíj-megállapítást és a nyugellátásokat érintik, minden esetben kedvező módon. Egy sor körülmény ugyanakkor nem módosult az idén sem, aminek csak részben örülhetnek a nyugdíjasok.

A nyugdíj-megállapítást érintő két kedvező fejlemény az új valorizációs szorzókkal, valamint egyes biztosítási időtartamok nyugdíjjárulék fizetése nélkül történő beszámíthatóságával kapcsolatos.

-Hirdetés-

Az idén megállapítandó nyugdíjak összegének számítása során új valorizációs szorzókat kell alkalmazni, amelyekről 2021 márciusában jelenik majd meg kormányrendelet. E szorzók várhatóan közel 10 százalékkal magasabbak lesznek, mint a 2020-ban alkalmazott szorzók voltak, miután a szorzók növekedése a 2020. évi nettó átlagkereset alakulásához igazodik, amely várhatóan 9,9 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál.

A másik kedvező változás a koronavírus-járvány miatt különösen veszélyeztetett ágazatokban dolgozók nyugdíjjogosultságát biztosítja azokra a veszélyhelyzet alatti időtartamokra, amikor mentesültek a nyugdíjjárulék fizetésének kötelezettsége alól.

Több kedvező fejleményről lehet még a 2021. évtől beszámolni

 

Ezek egyike a nyugdíjemelés, amelynek mértéke 2021. január 1-jétől a nyugdíjakra (és a nyugdíjszerű ellátásokra) vonatkozóan 3 százalék. Ha a 2021. január–augusztus hónapokban mért tényleges inflációs adatokból becsülhető éves infláció mértéke (akár az általános, akár a nyugdíjas fogyasztói kosár szerint) meghaladná a 3 százalékot, akkor 2021 novemberében korrekcióra, visszamenőleges emelésre kerülhet sor.

Elindul továbbá a 13. havi nyugdíj visszaépítése: 2021. január 1-jén léptek hatályba az erről rendelkező jogszabályok. Ezek alapján a 2021. február havi nyugdíjjal együtt utalják a 2021. januári nyugdíj 25 százalékával megegyező összegű pluszjuttatást a 13. havi nyugdíj visszaépítésének első lépéseként. (A visszaépítés második lépése a 2022. februári nyugdíj mellett utalandó, a 2022. januári nyugdíj 50 százalékával egyező összegű pluszjuttatás lesz.

A harmadik lépés a 2023. februári nyugdíjjal utalandó, a 2023. januári nyugdíj 75 százalékával egyező összegű pluszjuttatás lesz. Az utolsó lépés a 2024. februári nyugdíj mellett utalandó, a 2024. januári nyugdíj 100 százalékával egyező összegű pluszjuttatás lesz. Ezt követően, 2025-től a nyugdíjtörvény szerint minden évben jár a 13. havi nyugdíj.) Összesen csaknem 2,6 millió ember számíthat ennek révén minden évben pluszjuttatásra.

A 2021-es költségvetési törvényben 77 milliárd forintos előirányzat szerepel a 13. havi nyugdíj első lépésének fedezetére.

Megnyílhat mindemellett a jogosultság a nyugdíjprémiumra: ha a 2021. évi várható (októberben mérendő) GDP-növekedés meghaladja a 3,5 százalékot, akkor 2021 novemberében kaphatják ezt meg az arra jogosultak. Ha a pandémia miatt 2020-ban 6,5 százalékkal visszazuhanó gazdaság a várakozásoknak megfelelően 2021-ben fölpattan, akkor jó esély lehet a nyugdíjprémium fizetésére 2021 novemberében.

A 2021-re vonatkozó költségvetési törvényben 55 milliárd forint tartalékot képeztek a nyugdíjprémiumra. Érdekes, hogy a nyugdíjprémium lehetősége annak ellenére megmaradt a nyugdíjtörvényben, hogy a 13. havi nyugdíj visszaépítése elkezdődött.

A nyugdíjprémium lehetőségét ugyanis éppen azért teremtették meg 2009-ben, mert a 13. havi nyugdíj akkori megszüntetésének keserűségét kívánták egy jóval olcsóbb megoldással megédesíteni. A 13. havi nyugdíj visszaépítésével a nyugdíjprémium valójában okafogyottá válik, így talán célszerűbb lenne az erre félretett összegeket a jövőben a nyugdíjasszegénység érdemi enyhítésére fordítani.

Pozitívan változtak a méltányossági lehetőségek is

2021. január 1-jétől 5 ezer forinttal nő a kivételes nyugdíjemelés és az egyszeri segély, 10 ezer forinttal a rendkívüli egyszeri segély megállapíthatóságának jövedelmi korlátja.

Egyszerűbbé vált az egyéb ellátások melletti munkavégzés: a 2021. január 1-jétől megszűnt a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás mellett folytatott munkavégzés kereseti korlátozása, vagyis már nem kell figyelni arra, hogy a kereset három egymást követő hónap mindegyikében ne haladja meg a minimálbér másfélszeresét. (A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék és a bányászok egészségkárosodási járadéka mellett végzett munkával szerzett keresetre viszont továbbra is vonatkozik a minimálbér 18-szorosával egyező összegű éves keret korlátozása – véleményem szerint idén már teljesen indokolatlanul.)

A 2021-ben sem változó körülmények megítélése ugyanakkor már korántsem egyértelműen kedvező. A nyugdíj-megállapítást illetően a nyugdíjképlet változatlansága miatt idén is épp olyan nehezen átlátható és túlkomplikált marad a nyugdíjszámítási eljárás, mint eddig.

A nyugdíjképlet szerint a nyugdíjigénylő egész élete során szerzett, egész években kifejezett elismert szolgálati idő hosszától függő, százalékos mértékű nyugdíjszorzóval meg kell szorozni az 1988. január 1. és a nyugdíjmegállapítás napja között szerzett, nyugdíjjárulék-köteles bruttó keresetekből számított nettó havi életpálya-átlagkereset összegét (ezernyi bonyolult részletszabály alkalmazásával), s az eredmény lesz a nyugdíj induló összege.

Amíg e képlet nem változik, földi halandó nem képes előre látni a nyugdíja várható összegét, így egyrészt szabadon áltathatja magát a leendő nyugdíja összegével kapcsolatban, másrészt nem tudja kiszámítani, hogy mennyi nyugdíjcélú előtakarékosság lenne szükséges a nyugdíja elégséges kiegészítéséhez.

A nyugellátásokat illetően 2021-ben sem változik az a korlátozó szabály, amely kizárja a közalkalmazotti és hasonló közszolgálati jellegű jogviszonyban dolgozó nyugdíjas részére azt, hogy az illetménye mellett fölvehesse a nyugdíját is. Ha ezt a 2013-ban bevezetett kizárást indokolhatta is a magyar költségvetés helyzete és a Magyarország ellen akkor folyó túlzottdeficit-eljárás, mára elenyésztek ezek az okok, miközben a közszféra is folyamatos munkaerőhiánnyal küzd.

Célszerű lenne ennek a korlátozásnak a mielőbbi megszüntetése, különösen, ha elemezzük, milyen kacifántos módon kellett megkerülni a nyugdíj szüneteltetésének drámai következményeit az egészségügyben.

Az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege 2021-ben sem változik, sőt, időkorlát nélkül bebetonozták a teljes öregségi nyugdíj legkisebb összegét, amely 14. éve változatlanul 28 500 forint. Ennek következtében a nyugdíjminimum összegéhez kötött számtalan szociális, gyermeknevelési, családvédelmi és méltányossági ellátás összege is változatlanul rendkívül alacsony marad az idén.

Természetesen egy sor körülmény változatlansága kifejezetten előnyös az érintettek számára 2021-ben. A nyugdíjkorhatár nem nő 2021-ben, marad 64 év 183 nap, vagyis az 1956 második felében született személyek töltik be a korhatárukat 2021 első felében. (A korhatár csak 2022. január 1-jétől nő 65 évre az 1957-ben és később születettek részére.)

2021-ben bármikor igényelheti a nyugdíját az, aki már korábban teljesítette annak feltételeit.

A „Nők 40” feltételei sem változnak 2021-ben, amit a szigorítástól tartó érintett nők megkönnyebbülve vehettek tudomásul.
A nyugdíjigénylésnek továbbra sem feltétele a biztosítási jogviszony megszüntetése, így a versenyszférában akár megszakítás nélkül dolgozhat tovább az a munkavállaló, akinek megállapították a nyugdíját.

A nyugdíj-megállapítás napjától a nyugdíjas munkavállaló keresete mentes a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járuléktól, míg a munkáltató mentesül a jelenleg 15,5 százalék szocho és az 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás alól. A nyugdíj mellett folytatott keresőtevékenységgel szerzett keresetet 2021-ben nem korlátozza semmi; a nők kedvezményes nyugdíja mellett szerzett keresetet sem korlátozza az éves keretösszeg.

Forrás: https://www.vg.hu/
Kiemelt kép: https://ocdn.eu/ (illusztráció)