Megrendített és mély fájdalommal töltötte el szívünket, hogy 2021. január 29-én eltávozott a földi életből Horváth János.
Horváth János 1938. május 15-én született Hajóson ( édesapja: Mayer Ferenc, édesanyja Wiedner Erzsébet). Általános iskolai tanulmányait több településen végezte el. A történelmi események és a család tragikus sorsa miatt nevelőszülőknél élte gyermekkora jelentős részét Jánoshalmán. Tanítói oklevelet 1958. június 28-án szerzett a Bajai Tanítóképzőben, majd 1967-ben magyar – ének zene szakos tanári diplomát és 1976-ban népművelő oklevelet szerzett.
A Tázlári Általános Iskolában 1957. szeptemberétől nyugdíjazásáig 1998. augusztus 1-ig dolgozott, amikor is megkapta a Pedagógus Szolgálatért Emlékérmet.
Az 1960-ban Égető Gizellával kötött házasságából két gyermek született, János és Edit, akik szintén pedagógusok. A 40 éves tanítói pályán eltöltött idő és a nyugdíjas évek egy igen tartalmas életútról tanúskodnak: végigjárta a ranglétra minden fokát, a tanyasi összevont osztálytól az intézményvezetésig. Munkájára a tanulók és a szülők iránti tisztelet, a kor követelményeinek átadása és annak megkövetelése volt jellemző. Tanítványai tisztelték és elismerték magas fokú szakmai felkészültségét.
Mint intézményvezető (1972-től igazgatóhelyettes, 1981-től ÁMK igazgató) mindig arra törekedett, hogy ott magas fokú szakmai munka folyjon, a lehető legjobb feltételek között. Munkatársaival megértő volt, bármikor bizalommal fordulhattak hozzá és természetes volt számára, hogy ahol kellett segített. Viszont elvárta a pontos, precíz munkát is. Nagy „szerelme” volt a népzene ápolása, másokkal történő megszerettetése, ezért több hangszer szépségét tanította meg sok-sok tanulónak, és több népzenei csoportot vezetett (furulyások, citerások).
Nevéhez fűződik számos olyan rendezvény megálmodása és megszervezése, amelyek nagy része ma is igen népszerű a település lakói körében:
A szomszédolás, népzenei esték, Nyílik a rózsa, színházi előadások valamint író – olvasó találkozók.
Alapítója, oszlopos tagja volt az 1970-es években megalakult – napjainkban is működő – Tázlári Öregfiúk Labdarúgó csapatnak is, továbbá intézményalapítója volt az 1981-ben létrehozott Általános Művelődési Központnak is, melynek első igazgatója lett.
Vezetése alatt számos új létesítménnyel gazdagodott az intézmény és a falu is egyaránt:
- Tornaterem
- Három csoportos óvoda kialakítása
- Új iskolai tantermek építése
- Az ÁMK intézményeiben a központi fűtés beszerelése
- Korszerű vizesblokkok kialakítása
- Művelődési ház bővítése, átalakítása
- Tágas könyvtár kiépítése
Igazgatói feladata mellett számos közéleti tevékenységet is végzett: Hosszú évekig önkormányzati képviselő, majd községvezető, továbbá tagja volt megyei közgyűlésnek is. Számos olyan döntésnek volt részese, amely nagyban hozzájárult a falu fejlődéséhez, a településen élő emberek lehetőségeinek bővüléséhez.
1981-ben Kiváló Népművelő elismerő címet vehetett át. –addigi munkájának köszönhetően. 2008-ban Arany diplomát, 2018-ban pedig Gyémánt diplomát vehetett át nyugdíjas pedagógusként. 2010-ben az iskola 50 éves évfordulóján elsőként vehette át az ekkortól létrehozott „Tázlári Gyermekekért” elismerő címet.
Tázlár község Története 1945-2017 című könyvének megírásával óriási munkára vállalkozott, melyet több éves kitartó gyűjtő és kutatómunka előzött meg.
Tázlár Község Önkormányzat Képviselő-testülete Horváth János nyugalmazott igazgató úr részére a Tázlár Községért kitüntetést és emlékérmet adományozta 2017. augusztus 26-án. 2020. 09.12-én pedig a Bács-Kiskun Megye Ifjúságának Neveléséért Díjat vehette át Kalocsán Rideg Lászlótól, a megyei közgyűlés elnökétől.
2020-as év elejétől elgyengült szervezete miatt otthonát már csak ritkán hagyta el, ahol hűséges felesége szerető gondoskodással ápolta. Utolsó tekintetével 2021.01.29-én reggel búcsúzott szeretteitől otthonában.
Fájó szívvel búcsúzik Tázlár Község Önkormányzata nevében, Bán Róbert polgármester.
Képek és forrás: Tázlár Község Önkormányzata
