Érték-Élmény-Egészség Bács-Kiskun Megyében eredmények és lehetőségek címmel rendeztek konferenciát Tázláron szerdán. A 12 állomásból álló rendezvénysorozat a TOP 5.3.2.-17-BK1-2018-00001 azonosító számú projekthez kapcsolódik.   

-Hirdetés-

Az esemény házigazdája, Mártáné Czékus Györgyi, a Tázlári Művelődési Ház igazgatója köszöntőjében kitért Tázlár község bemutatására, továbbá elmondta, hogy az általa vezetett intézmény látogatottsága a pandémia ellenére is magasnak mondható. Ez a számok nyelvén kifejezve 30 ezer főt jelent éves szinten. 

Mártáné Czékus Györgyi, a Tázlári Művelődési Ház igazgatója

Az eseményre színvonalas kiállítással készült a helyi, 18 éve fennálló Kézimunka Klub is, mely közösséget Gulyás Lászlóné mutatta be az érdeklődőknek. Mint kiderült, 2003-tól kezdve változó létszámmal dolgozik a klub, és  minden tag a saját kedvtelésére készít munkadarabokat: így többen horgolnak, kötnek, hímeznek vagy éppen gobelineznek. Az utóbbival kapcsolatban Gulyás Lászlóné elmondta, hogy már a falu értéktárát is gazdagítja.  

Gulyás Lászlóné elmondta, hogy a Kézimunka Klub létszáma állandósult

Közel 600 fejlesztés valósult meg megyeszerte a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programnak köszönhetően. Ezek mind infrastruktúrát érintő beruházások, melyek önmaguktól nem fognak tartalommal feltöltődni, és értelmük sem lesz a működtetésüknek, tájékoztatott Moiskó Csilla, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Stratégiai Kabinet vezetője. Hozzátette, hogy ehhez szükség van a közösségre, ami tartalmat és életet visz a fejlesztésekbe. Ezért a megyei önkormányzat már évekkel ezelőtt úgy döntött: legalább annyi energiát, figyelmet és pénzügyi forrást fog az emberi erőforrásba fektetni, mint az infrastruktúrába.

Ennek megfelelően a megyei identitás, a megyeiség erősítése kiemelt figyelmet kap a megyei vezetés részéről. A kabinetvezető elmondta, ehhez szükséges, hogy minél szélesebb körből (a járási segítőktől és a lakosság részéről) érkezzenek be ötletek, javaslatok.

Moiskó Csilla kabinetvezető: a megyei önkormányzat legalább annyi energiát, figyelmet és pénzügyi forrást fog az emberi erőforrásba fektetni, mint az infrastruktúrába.

Megyei szinten közös nevező lehet a történetek, pletykák, sztorik, viccek kutatása, gyűjtése. Az ilyen történetekből hősök, karakterek emelkedtek ki, amelyre egyaránt büszkék lehetünk mi, Bács-Kiskun megyei lakosok. Így készült el a Meseföld illetve a Legendás könyv is.

A megyei értékekkel kapcsolatban Moiskó Csilla elmondta, hogy körülbelül 80 olyan javaslat érkezett szerte a megyéből, amelyek végül bekerültek az értéktárba.

Kifejtette, hogy a játék jó eszköz ahhoz, hogy az információ könnyen beépüljön gondolatvilágunkba. Ebből kifolyólag készültek el a „Merre vagy Tóbiás?” és „Boróka” megyei társasjátékok is, melyről Erdődi Noémi, a Pontus Egyesület alelnöke tartott előadást. Elhangzott, a játékok egyik legfőbb célja, hogy a megyei identitást tovább erősítsék. Ezért úgy kerültek kialakításra, hogy a gyermekek mellett a felnőttek is élvezetesnek tarthassák azokat.

Erdődi Noémi, a Pontus Egyesület alelnöke

A Meseföldhöz című kiadványhoz szorosan kapcsolódik a „Merre vagy Tóbiás?” elnevezésű kooperatív játék, mely a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem egymás ellen, hanem közösen játszanak. A „Boróka” már a nagyobb korosztályt vette célba, így 12 éves kortól egészen a felnőtt korig játszhatunk vele. A Boróka a megye természeti kincseit játékos formában mutatja be, így többek között  a védett területeket, a veszélyeztetett növényeket és állatokat.

A konferencia moderátora Supka Éva, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat kommunikációs referense volt.

Hogyan is kerültek a néprajzi gyűjtéstől a könyvespolcokra a Meseföld és a Legendás könyvek? Ebben a témában tartott előadást Hajagos Csaba történész, örökségvédelmi szakértő. Elmondta, hogy cél az volt, hogy egy olyan tartalmat hozzanak létre, amely országszerte is egyedülállónak minősül. Kifejtette, hogy a történetek kiválogatása során mozgatórugó volt a gyermekek megyei kötődésének az erősítése, továbbá az egyes településeken lévő tradíciók alapjainak a feltérképezése.

Hajagos Csaba történész: országosan is egyedülálló a Meseföld.

Mit jelent az élménylánc? Mi is kerül a megyei termékkosárba? címmel tartott előadást Horváth Marianna, a HBF Hungarikum Kft. tanácsadója. Elmondta, hogy élményfüzérről beszélünk akkor, ha olyan tevékenységeket, lehetőségeket sorakoztatunk fel egymás mellé, amelyeket közösen készítünk. Ilyen például Tartósszegfű Tanösvény.

Horváth Marianna, a HBF Hungarikum Kft. tanácsadója.

A termékkosarakról elmondta, hogy ha összerendezünk csoportokba, csomagokba néhány olyan terméket, amelyek valamilyen formában összepárosítható, akkor ezzel nagyon sok féle üzenetet lehet vele közvetíteni.

Tóth Katalin előadásának középpontjában a közösségfejlesztés állt.

Mintegy keretet adva a konferenciának, záró programjaként Tóth Katalin a MATE Gazdaságtudományi Intézetének mestertanára tartott előadást „Kell egy csapat” címmel. Az előadás fókuszpontjában a közösségek és a közösségfejlesztés volt.

MEGOSZTÁS